language

Lapok:

168 óra highlight_off

Akták:

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése highlight_off

168 óra

1989-ben alapították, kezdetben a Magyar Rádió azonos nevű, heti rendszerességgel jelentkező műsorainak átiratait közölte. Csütörtökönként jelenik meg, baloldali, liberális irányvonalat képvisel, alapító főszerkesztője Mester Ákos volt, aki a Magyar Rádió műsorait szerkesztette. A lap kiadója a Neuman Péter által vezetett Telegráf Kft., melynek 2015-ben az összetett tulajdonosi hátterű Brit Média Befektetési Kft. vált a többségi tulajdonossá, mely cégnek tulajdonjoga van a Klubrádióban is. 2016-ban a felvetődtek a hírek, miszerint a tulajdonosi átfedés miatt közös online szerekesztőséget hoznak létre a rádióval. Ugyanez év április 1-én új főszerkesztőt neveztek ki, Tóth Ákos személyében. A 2000-es évek elején produkált 35 ezres pédányszám eladáshoz képest napjainkra nagymértékben visszaesett az értékesített lapok száma, átlagosan valamivel több, mint 10 ezer darabot adnak el belőle.

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése
Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, kiderült, nem volt uniós fedezet a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát. A tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forintért. A vállalkozásokkal az alábbiak szerint szerződtek:
  • 46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky
  • 32,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd
  • 31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.

Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, 2015 márciusban azonban leállították a munkákat. A Miniszterelnökség az építkezés leállítását és a kivitelezői szerződések felmondását az Európai Bizottság kifogásaival indokolta: egyebek mellett felmerült a kartellgyanú, az ügyben a GVH is vizsgálódott, de nem találtak semmi olyat, ami alapján megindíthatták volna a versenyfelügyeleti eljárást. Egy másik ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Közgép és az A-Híd olyan alvállalkozókat is alkalmazott az M4-es autópályát érintő kivitelezési munkálatai során, amelyekről nem értesítette a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t., ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt.


Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Végül a projekt befejezésére 2016-ban az immár kegyvesztetté vált Közgép egy olasz céggel 25 milliárddal kedvezőbb ajánlatot tett, mint az "új Közgép", a Duna Aszfalt konzorciuma. A közbeszerzést végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el, az Itinera és a Közgép ajánlatát érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Utóbbi két cég megtámadta a határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Fedezet nélkül szerződött a kormány 110 milliárdos munkára

Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, most kiderült, soha nem is volt uniós jóváhagyás a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát – írta az Index. A Strabag, a Közgép és a Colas–Swietelsky-konzorcium másfél éven át dolgozott az M4-es autópályán, de a beruházást két hete felfüggesztették.

Lengyel László: Orbánék bosszúvágya sokba kerül nekünk

A Fidesz-rendszer lényegét mutatja az, ami az M4 körül zajlik: Orbánék kényük-kedvük szerint hozzák helyzetbe és jutalmazzák a hozzájuk közelállókat és büntetik a nekik nem tetszőket. Ehhez, ha kell, hazudnak, a jogi kereteken túllépnek, mit sem törődve az országnak okozott károkkal.
Találatok: [2]  Oldalak:   1