K-Monitor Adatbázis

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.

Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.

5-6 ezer minisztériumi dolgozót jutalmaztak meg az uniós pénzek kifizetésének felpörgetéséért. Az se baj, hogy nem érkeztek meg Brüsszelből a pénzek.

A közigazgatásban eddig példátlan összegeket osztottak szét a választások környékén négy minisztériumban, ennek részleteit cikksorozatban mutattuk be. Az azóta leköszönt Lázár János Miniszterelnökségén dolgozóknak összesen 3,3 milliárd forintot fizettek ki rendes bérükön felül – derült ki a kancelláriának a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából.

Több mint kétezer emberét jutalmazhatta meg Balog Zoltán még emberi erőforrások minisztereként a választás előtt. Fejenként átlagosan 2 millió forint volt a bónusz.

Magyarországon az uniós pénzeknél kifejezés is született már a kutatási pénzek lenyúlására, ezt hívják elkutatásnak. Nem kizárt, hogy egy ilyen projektre leltünk, de a minisztérium nem köszönte meg a találatot, még csak válaszra sem méltattak. A rejtélyes fejlesztő pedig nem csak kamerákkal kereskedik, de Magyarország egyik legnagyobb informatikai projektjében is szakértő.

Rengeteget írtunk korábban arról, hogy Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár állóháborút vív Hatvan városával, ezzel párhuzamosan Hatvan alig kap EU-s terület- és településfejlesztési operatív programos, úgynevezett TOP-os pénzeket. Írtunk arról is, hogy egy bírósági ítélet jogerősen is kimondta, amit helyben mindenki tudott: Szabó Zsolt bizalmi emberének nevezhető az a Tóth Csaba, aki Heves megyei közgyűlési alelnökként a megyei EU-s pénzosztási döntéshozatalokért is felelős. Ez volt tehát a kiinduló helyzet, amikor is múlt csütörtökön Lázár János a kormányinfón egy kérdésre (mit szól, hogy Hatvan képtelen TOP-os pénzhez jutni) azt mondta, véleménye szerint Szabó Zsolt súlyos hibát követ el, a hatvani polgármesternek van igaza, úgyhogy felülvizsgálják a TOP-pályázatokat.

Vagyis pénzért sem. Az LMP-s képviselő adatigényléséért felszámolt díjat beszedte a gazdasági tárca, de a kérdéseket csak részben válaszolta meg. Hadházy Ákost az érdekelte, hogy nyerhetett három cég is uniós pénzt ingatlana bérbeadására, és miért nincs az adott telkeken nyoma érdemi tevékenységnek.