K-Monitor Adatbázis

Aznap, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, a testvére, Nagy Szilárd kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. A miniszter testvérével fennálló szoros kapcsolatot alátámasztja, hogy láttuk, amint Pete Judit egyik reggel egy Porschéval távozott abból a II. kerületi ingatlanból, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd lakcíme.Pete Judit vette át az irodát, amellyel azóta is százmilliós szerződéseket kötöttek a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégek.

A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton.

Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.

Végre nyereséges lett a jogi tankönyveket, lexikonokat is készítő egykori Akadémiai Nyomda, az állami szereplők mégis úgy döntöttek, hogy - akár a 162 millió forintos kikiáltási áron - megszabadulnának az 1952-ben alapított cégtől.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”.

Többek között egy olyan állami szervezetet akarnak az új projektbe költöztetni, amely 5 éve kapott teljesen új központot.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy: „A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a Nemzeti Vagyonkezelő nem titkolhatja Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos(!) szerződését. Ez a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről szóló szerződés, amiről a kormány titokban döntött és aminek kiadását azzal tagadta meg a Vagyonkezelő, hogy a nemzetbiztoságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket... Ez azért vicces, mert Gulyás Gergely már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül.”

Jött egy cég, amely a 2010-es években meg akarta hódítani a világ kóserpiacát. A kisvárdai projektből azonban hatalmas bukás lett, épp csak arra nincs magyarázat, hogy a tavaly több mint 700 milliós veszteséget miért pont az adófizetők állják. Az ügyben az érintettek hallgatnak, de hallgat a korábban szorgoskodó Seszták Miklós, ahogy Nagy Mártonék is.

Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.

Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.