K-Monitor Adatbázis

Csütörtökön 8, az alapügyben már szereplő vádlottal szemben újabb vádiratot nyújtott be a Fővárosi Főügyészség, méghozzá bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja miatt.

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.

Az MNKH 5,5 milliárd forint állami pénz elköltése után 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek. Ez legalább 2,7 milliárd forintos bukó.

Egy MSZP-s képviselő, Tóth Bertalan kérdezte a parlamentben Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy konkrétan hányszor és mennyi pénzt lopott az a Quaestor-vezető, aki egy korábbi válasza szerint rendszeresen fosztogatta a csaló cégcsoport vagyonát.

Hargitai János KDNP-s országgyűlési képviselő és az előzetesben lévő Buda-Cash-vezér, Tölgyesi Péter rokonok – írta meg a Blikk. Tölgyesi az élettársa a képviselő lányának, Hargitai Lindának, gyerekük is született pár hónapja. Esküvőről nem tudni, de azért egy gyerek születése csak ad alkalmat arra, hogy találkozzon egy gyerek apja és nagyapja.

Négypárti támogatással, a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik és az MSZP képviselőinek szavazataival már el is fogadta a parlament a címe szerint a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatot.

A magyar állam nagyon szeret a “dolgozó kisember hóna alá nyúlni” látványos népbaráti gesztusok keretében, a dolgozó vagy nem dolgozó nagyemberek hóna alá pedig talán még annál is jobban.

Talán a legsúlyosabb félreértés a brókerüggyel kapcsolatban, hogy itt valami szörnyűségesen bonyolult ügyről van szó, amelyet még részleteiben is csak válogatott koponyák, ügyvédek, politikusok, újságírók és a Wall Street farkasai érthetnek meg. Ez pont olyan tévedés, mint azt képzelni, hogy a paksi bővítés lényegének megértéséhez atomfizikusnak kell lenni.