K-Monitor Adatbázis

Nemzetközi infokommunikációs vállalatcsoport, mely állami segítséggel vált jelentős piaci szereplővé.

A kiemelkedő bővülés 2018 után kezdődött: a T-Systems nagyvállalati üzletcsoportjának akvizícióját bejelentették, ám később hitel-lehívási nehézségekre hivatkozva nem teljesítették. 2020-ban a vállalat új leányvállalatot alapított az Antenna Hungária Zrt.-vel és a New Space Industries Zrt.-vel, melynek célja, hogy 2024-ben műholdat lőjenek az űrbe. 2021. március 29.-én bejelentették, hogy megveszik a DIGI csoport (DIGI Kft, Invitel Zrt., ITV Zrt.) leányvállalatait. 2021. november 30-án teljesen a cég kezébe került a csoport 625 millió euróért, azaz 232 milliárd forintért. 

2021. szeptember 13-án jelentette be a 4iG, hogy megvásárolja az Invitechet. 2021. december 21-én bejelentették, hogy megszerezték a Telenor d.o.o. Podgorica, vagyis a Telenor Montenegro 100 százalékos részvénycsomagját. A cégbe kisebbségi tulajdonosként beszállt a német Rheinmetall AG hadiipari cég. 2022-ben a 4iG megszerezte az állami Antenna Hungária többségét, majd az állammal közösen a Vodafonemegvásárlására kötöttek előzetes, nem kötelező erejű megállapodást.

2023-ban leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. megállapodást kötött a DIGI mobil infrastruktúráját tulajdonló MIS Omega Mobilhálózat Kft. értékesítésére, a társaságot a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt. vásárolja meg.

A 4iG többségi tulajdonosa Jászai Gellért a kizárólagos tulajdonában lévő iKON Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Manhattan Magántőkealapon keresztül.

A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft-licenszeket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amelyeknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett” – összegezte 2019-es cikkében a 444. Az ügyben eredetileg az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet indított vizsgálatot 2016-ban, melynek lezárásaként a Microsoft magyarországi leányvállalatának 8,75 millió dollárt kellett kifizetnie egy peren kívüli egyezség keretében, míg az amerikai székhelyű anyavállalatnak ezen összeg nagyjából kétszeresét.

2017 decemberében a 24.hu arról értesült, hogy a Microsoft Magyarország felmondta az értékesítési-engedélyét az úgynevezett Large Account Resellereinek (LAR, kormányzati beszállítók). Romániában pár évvel ezelőtt botrány tört ki, melynek nyomán több minisztert is börtönbüntetésre ítéltek, mert csúszópénzt fogadtak el azért, hogy a piaci árnál magasabb állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A magyar vizsgálat Papp István 4 éves vezérigazgatóságát érintette. Papp több érintetthez hasonlóan szintén megjárta a forgóajtót: 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe távozott. Egyes értesülések szerint a vizsgálat már akkor elindult, amikor Sagyibó Viktor volt Microsoft Magyarország alkalmazottat kinevezték a Miniszterelnökség miniszteri biztosának, emellett rá bízták a hazai és uniós projektek ellenőrzését és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program felügyelését is. Más értesülések szerint a kitiltási botrány után kezdték el ellenőrizni a Magyarországon is jelen lévő amerikai cégeket korrupciós szempontból.

Bár a magyar vizsgálat eredményeit a multicég nem hozta nyilvánosságra, azt tudjuk, hogy a Humansoft Kft, az Euro One Zrt, és a RacioNet Zrt is a LAR cégek közé tartoztak és konzorcium vezetőkként indultak többek között egy, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság által kiírt 20 milliárdos tenderen. Mind a Humansoft Szíjj Lászlón és Fehér Istvánon, mind a RacioNet Fellegi Tamáson keresztül a kormánypártokhoz köthető, de a Széles Gáborhoz is kötődő Euro One-ról is elmondható, hogy (pl. TÁMOP-os pályázatok elnyerésével) 2010 után jelentősen nőttek a közbeszerzésből származó bevételei. A Napi.hu értesülései szerint pont egy NAV-os közbeszerzésen akadtak fent a Microsoft ellenőrei, melyben a RacioNet mellett részt vett Fauszt Zoltán vélelmezett strómanjának egy cége, a Rufusz Computer Zrt. is. Ekkoriban lett a NAV informatikai főosztályvezetője Tiborcz Péter, Tiborcz István testvére. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy valóban túlárazták-e a termékeket, vagy egyáltalán el sem adtak annyit, amennyit feltüntettek. A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság jelenleg gyorsított eljárásban keres új Microsoft beszállítókat a kormányzati szektorba, lévén a partnerek kizárása óriási felfordulást okozott a Microsoftra épülő közigazgatásban. A Miniszterelnökség úgy reagált: semmilyen korrupciógyanús szoftverbeszerzésről sincs tudomásuk, az ügyet az amerikai cég belügyének tekintik. A Microsoft pontos megállapításait továbbra sem ismerhette meg a közvélemény. (Forrás: a korrupció Fekete Könyve)