language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off
Kaya Ibrahim highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Karácsonyéknak ástak vermet a Városháza-üggyel a kormány propagandistái, maguk estek bele

A kormány propagandaközpontja nemcsak félrelőtt, amikor az ellenzék feltételezett vezéralakjaiként Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta kompromittálni, de azt sem vette észre, hogy a Fidesz holdudvara tűnik fel a titokzatos Anonymus sztorifüzérjében.

25 éve lett vége az ártatlan srácok korszakának

1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, a jobboldali fordulattal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz sokak szemében elveszítse a hitelét. Húzónevek léptek ki, a támogatottság 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza. Cserébe viszont saját lábakon túl tudtak élni 1998-ig, a kormányra kerülésig.

Schlecht Csaba: Persze, Lajos

Orbán klasszikus szocialista médiavilágot akar, kizárólag kormánypárti vagy legfeljebb abszolút semleges sajtót, amit „az igazságot csak mi tudjuk” felfogás vezet. Ennek végrehajtására mondott nemet Simicska Lajos – állítja a G-napon a Lánchíd Rádió főszerkesztőjének kinevezett Schlecht Csaba, kinek nevét még a kilencvenes években, a Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz köthető cégeladások kapcsán ismertük meg. A sajtót akkoriban annyira kerülte, hogy egyesek még a létezését is kétségbe vonták. Első interjújában szó esik az Index sorsáról, Spéderről, a Class FM-ről és persze „Lajos utasításairól”.

Simicska embere kimondta, hogy jobban szeretné Vonát miniszterelnöknek

Interjút adott Schlecht Csaba, Simicska Lajos egyik közeli bizalmasa, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, aki beszél az Orbán-Simicska viszonyról, a G-nap előtti állítólagos kézi vezérlésről, illetve arról, hogy vált ellenzékivé Simicska médiája. Schlecht szerint jobb lenne az országnak, ha Vona Gábor lenne a miniszterelnök.

Fecniként tépte ketté Simicska a jobboldalt

Váratlanul teljesült a fenyegetésnek beillő jóslat, péntek délután a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetőségének a lemondása után totális háborúvá fajult Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos viszonya. A kormány holdudvarán egyik pillanatról a másikra lett úrrá a káosz. A vállalkozó százmilliós bevásárlással nyugtatta meg magát.

Bárándy szerint Schlecht "hivatalból ártatlan"

Az igazságszolgáltatás és az egész szakma miatt "ég az arcom" - mondta Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára az [origo]-nak annak kapcsán, hogy a Fővárosi Főügyészség elutasította a Schlecht-ügy megszüntetése miatti panaszokat.
Találatok: [6]  Oldalak:   1