K-Monitor Adatbázis

A budapesti M3 metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújítására kiírt tenderre két cég nyújtott be pályázatot: az orosz Metrowagonmash és ukrán leányvállalatán keresztül az észt Skinest Rail. A pályázat elbírálása során a az észt cég kedvezőbb ajánlatát kizárták, emiatt a Skinest Rail jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és panasszal élt az Európai Bizottság felé is. 

A BKV Zrt. ezért nem köthette meg tervezett időpontban a szerződést az orosz nyertessel, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése nyomán erre végül mégis lehetőség nyílt. Az eljárásban a BKV több dokumentummal is bizonyította, hogy a 3-as metró szerelvényei rossz állapotban vannak, a testület pedig megállapította a kiemelkedően fontos közérdek védelmének szükségességét. Az eljárásban nyertes Metrowagonmash Nyrt. 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) végzi el a 37 darab, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év. Az észt fél szerint a BKV úgy hirdette ki a pályázatot, hogy tisztában volt vele: a műszaki leírás félreérthető. Az oroszok gyors teljesítése és felújításba (minimális szereppel) bevont Dunakeszi Járműjavítóval szemben az észt ajánlat nemcsak kilencmilliárddal olcsóbb volt, de korszerűbb, továbbá 5 évvel hosszabb garanciát ígért.

A 2017-ben megérkezett első felújított metrovonatokkal gyakorta technikai problémák adódtak, amiért 800 millió forintos kötbért követelt a BKK a Metrowagonmash-tól. A problémák miatt júniusban az összes már megérkezett felújított szerelvényt kivonták a forgalomból. A kötbér ügye azóta sem haladt előre – 2022 szeptemberében a Népszava arról írt, több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A tét 14 milliárd forint, de a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani.

2019-ben a Fővárosi Közgyűlés felállított egy, a korábbi városvezetések korrupciógyanús ügyeit – köztük a hármas metró felújítását – vizsgáló bizottságot. A bizottság jelentése 2022 végén került nyilvánosságra, ez azonban – az előzetes híresztelések ellenére – nem foglalkozik magával a közbeszerzéssel, illetve az ahhoz potenciálisan kapcsolódó orosz lobbitevékenységgel.

Feljelentés alapján nyomozás zajlik a Budapesti Közlekedési Központ online jegyértékesítési rendszerének botrányos bevezetése ügyében. "Feljelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen". A BKK az új, online jegyértékesítési rendszert a vizes világbajnokságra időzítve vezette be, de gyorsan kiderült, hogy a rendszer könnyen manipulálható, majd egymás után derültek az egyre megdöbbentőbb információk a rendszerrel kapcsolatban.

Az már kiderült, hogy a BKK a bevezetés előtt heteken át tesztelte a rendszert, és állítólag 450 hibát talált. A hibákat jelezték, majd a rendszert fejlesztő T-Systems a hibák elhárításáról biztosította a BKK-t, és felelősséget vállalt azért, hogy a platform biztonsággal elindítható. Ehhez képest a rendszer beindítása után rögtön, egy 18 éves fiatal rájött, hogy a bérlet ára szabadon módosítható, ő például 50 forintért tudott bérletet venni. Erről értesítette a céget, majd az Indexet is. Nyomozás indult, a rendőrség őt is kihallgatta. A későbbiekben az adatbázis sebezhetőségéről érkeztek információk, több ezer felhasználó adatához jutottak hozzá ismeretlenek. Aztán az is kiderült, hogy a rendszer fejlesztésére nem is írtak ki külön pályázatot, hanem egy régebbi megállapodást egészített ki a BKK a T-Systems-szel.  A BKK évekkel korábban elkezdett egy másik e-jegyrendszert is fejleszteni (Rigó), ez azonban elakadt. 

2021 őszén a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette e-jegyrendszer ügyében indított nyomozást és lezárta az ügyet, de 2022-ben a  Fővárosi Főügyészség döntése nyomán folytatódott a nyomozás.