K-Monitor Adatbázis

A Danubia Pharma beolvadt addigi tulajdonosába, a Syntonite MED Zrt.-be, amelynek tulajdonosai magántőkealapok mögé húzódtak.

A kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt. A tulajdonosi háttér az elmúlt egy évben számtalan átalakuláson ment keresztül, sőt, gyakorlatilag ma már a Danubia Pharma sem létezik önállóan. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Danubia Pharma árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt. Anyagjellegűként 44,9 milliárdot költöttek el a korábbi kicsivel több mint 2 milliárd után, korábbi 2,1 millió után tavaly 352,9 milliót költöttek el,5 fő volt a dolgozók létszáma.Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Jelen esetben egyébként nem meglepő, hogy a tulajdonos a cégben hagyta a nyereséget, hiszen mint cikkünk elején is említettük, tavaly év végén a Danubia Pharma beolvadt a Syntonite Med-be. Ennek révén a vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be. Jelen esetben egyébként nem meglepő, hogy a tulajdonos a cégben hagyta a nyereséget, hiszen mint cikkünk elején is említettük, tavaly év végén a Danubia Pharma beolvadt a Syntonite Med-be. Ennek révén a vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be. Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában. És, hogy kik a végső tulajdonosok? 50-50 százalékos arányban: a Fidenza Magántőkealapot és a Grado Magántőkealapot.Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia. Földvári Gábor üzletember, vállalkozó, a Reál Hungary Zrt. igazgatóságának a tagja. Neve főként a letelepedési kötvénybizniszből lehet ismert, ugyanis ő volt az egyik ciprusi illetőségű közvetítőcégnek, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője. Tőzsdei körökben is ismert magánbefektető, aki korábban az Exbus vezetésében és a Bookline meghatározó tulajdonosai között is megfordult.

Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.

Jól ismert üzleti kalandor köre gazdagodhat azon, hogy Magyarország igencsak drágán vásárol kínai vakcinát. Újra feltűnt a lélegeztetőgép-botrány főszereplője is.

DK átnézte a Brit Nemzeti Számvevőszék jelentését. Ebből kiderült, hogy a brit kormány 2020 márciusában 750 darab ilyen lélegeztetőgépet vásárolt 2880 fontos (körülbelül 1,3 millió forint) darabáron - közölte a DK. Az Orbán-kormány 2020 áprilisában 6258 kínai, köztük Shangrila 510 S gépet vásárolt, összesen 178 milliárd forintért, azaz egy gépért 21-szer többet fizettünk, mint a brit kormány. A közel 70 milliós lakosságú Egyesült Királyság összesen 11 ezer lélegeztetőgépet vett 2020 őszéig, átszámítva 122 milliárd forintért. Magyarország ebben az időszakban 16 ezer gépet vett, összesen 300 milliárd forintért (UK: 11 millió 90 ezer forintos darabár, HUN: 18 millió 750 ezres darabár)

Súlyarányban Németországhoz képest tízszer drágábban vette a magyar állam a gépeket.

Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén.

111 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant OTT-One Nyrt.-re. Több hiányosságra és hibára hivatkozik a jegybank: bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt is büntettek, emellett tiltott piaci manipuláció is felmerült.

Tavaly augusztusban 295 millióért 11 lélegeztetőgépet vett az EMMI cége, ezek a Szent László Kórházba kerültek, miközben több mint 10 ezer raktárban porosodik. A Dél-Pesti Centrumkórház a cikk megjelenése után jelezte: ezek speciális gépek. Hogy milyenek, azt nem árulják el. A közadatigénylésünk megválaszolását a koronavírus 5. hullámára hivatkozva hosszabbították meg 45 napra.

Intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tavaly novemberben. Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként. Tudható viszont, hogy már a kiírás pillanatában is az állam rendelkezésére állt több ezer lélegeztetőgép, így érdeklődtünk a minisztériumnál és az állami tulajdonú cégnél is, miért volt szükség újabbak vásárlására. Az érintettek megkeresésünkre nem válaszoltak. A gépek a Szent László Kórházba kerülnek az Egészséges Budapest Program keretében.