K-Monitor Adatbázis

Jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. A hétfőn kihirdetett másodfokú, jogerős határozatnak csak a rendelkező része nyilvános. A kémper ugyanis államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, így hivatalosan semmit sem tudni arról, mi is volt a tárgya.

Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.

Felmentette Laborc Sándort a jogosulatlan információszerzés vádja alól a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa - erősítette meg Zamecsnik Péter, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának védője az MTI-nek szerdán.

Laborc Sándort saját állítása szerint a kormányváltás óta nyolc ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, kilencszer rabosították, hét ügyben vádat emeltek ellene.

Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.

Bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját több vádpontban. Az ügynek nincs vége, mert a ítéletnek ezt a részét az ügyészség nem fogadta el, a döntés másik része pedig a magántitok megismerése miatt elmarasztalt vádlottnak nem tetszett.

Nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint, viszont bűnösnek találták magántitok jogosulatlan megismerésében. Mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának ügyeiben minden adat államtitok, még azt sem lehet tudni, pontosan miről szólt az eljárás, de a feltételezések szerint Orbán Viktor és Kövér László jogtalan megfigyelése volt a vád.

Folytatódott hétfőn a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa előtt az a büntetőper, amelynek vádlottja Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója és három társa. Az eljárás adatai államtitoknak minősülnek, így a tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik.

Ártatlannak mondták védőik az UD Zrt.-perben megvádolt volt szocialista és MDF-es politikusokat, és bűncselekmény hiányában a felmentésüket kérték a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szerdán folytatódott perben.

Az NBH személyi átvilágításán túl technikai támadás is érhette orosz részről a magyar államot - tudta meg a kémügyről a Heti Válasz. A behatolást segítő Zömök Kft. anno Gyurcsány Ferenc anyósának környezetében, az Apró család kvázi társvállalkozásaként alakult.