K-Monitor Adatbázis

Rendőrök vezették ki a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. székházából Pintér Bence civil polgármesterjelöltet, aki a Kúria határozatát akarta átadni az igazgatónak. A bíróság jogerős döntése szerint a cég köteles kiadni közérdekű adatokat a 2021-2022-es alvállalkozói szerződéseiről.

Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért, az LMP és a Momentum győri polgármesterjelöltje januárban egy év pereskedés után az önkormányzati tulajdonú kukás céggel, a GYHG-vel szemben indított közadatperében nyert a Kúrián: a cégnek ki kell adnia az alvállalkozói listáját, el kell árulniuk, melyik cég milyen munkára és mennyi pénzt kapott 2021-ben és 2022-ben. De a GYHG a kúriai döntés ellenére sem hajlandó ezt elárulni.

Pintér Bence még újságíróként kérte az önkormányzati tulajdonban lévő GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t hogy adják ki számára, mennyit fizettek ki alvállalkozóknak 2021-ben és 2022-ben, s milyen cégek alkotják ezt a kört. Mivel a fideszes vezetésű önkormányzati cég a Kúriát is megjárt jogerős ítélet dacára sem volt hajlandó kiadni az adatokat, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület színeiben, az LMP és a Momentum támogatásával a városvezetésért induló Pintér sajtótájékoztatót hirdetett a cég telephelyének bejárata elé. Utána szeretett volna bejutni a cég ügyvezetőjéhez, de biztonsági őrök állták útját, akik rendőrökkel vezettették ki a szándékához ragaszkodó jelöltet.

A cégeknek jogerős ítélet alapján kéne kiadniuk a közpénzköltéseik adatait, ehelyett nyelvészkednek, szőrszálhasogatnak, és a Kúriához fordultak felülvizsgálatért.

Magzatkárosító anyagot találtak a győri talajvízben egy civilek által kezdeményezett akkreditált vizsgálat során a település területén. Ez ugyanaz az NMP, ami a gödi akkugyárnál is felbukkant. A nyomok a már meglévő távolabbi ipari parkhoz vezetnek, a helyiek tudni szeretnék, melyik ottani cég használ ilyen anyagot.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Natura 2000-es természetvédelmi területek adatainak nyilvánossága kiemelt közérdek. A hatóság az információt kérő környezetvédőknek adott igazat a száz százalékban állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel (SFTFN) szemben. A hatóság kiemelte, hogy a cég „jogsértően korlátozta a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát”. A civil szervezet szerint nemcsak a mostani ügyben fontos siker a döntés, hanem a későbbiekben, egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet majd.

Eddig több mint egymilliárdba került az új győri Mosoni-Duna-híd leállított építése – tudta meg az Átlátszó az illetékes minisztériumtól. A beruházás csaknem 33 milliárdból épült volna, azonban a STRABAG-nak odaítélt projektet a választások után lefújták. A beruházó nem verte nagydobra, hogy a híd miatt már jó előre letarolták a fákat. Arról pedig főleg nem beszélnek, hogy a láncfűrészek Natura 2000 területen zúgtak fel.

Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.

A Momentum közérdekű adatigénylés után kapta meg a jutalomlistát.

Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk.