Egymásnak ment a SPAR és a kormány; kiszámolták, hogy öt foglalkozásból négyben nem követték a bérek tavaly az inflációt; újra a 400-as szintet közelítette a forint. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kedves hobbijának, a multik szapulásának hódolt Lázár János egy konferencián, az építési és közlekedési miniszter azonban ezúttal bőven ki is fejtette, hogyan viszonyul a magyar gazdaságban nélkülözhetetlen nemzetközi befektetőkhöz.
A felcsúti milliárdos jó eséllyel számíthat arra, hogy cégcsoportjának bezárt gyárának helyén lakópark épülhet.
Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.
Húsz év börtönt is kaphat az a férfi, aki egy Lamborghiniből osztogatott maszkokat a járvány alatt Győrben. A NAV gyanúja szerint ugyanis több milliárd áfát csalt el.
Szemerey Tamás és Zoltán érdekeltségének 2,65 milliárd forintos tavalyi nettó árbevétele közel 36 százalékkal lett kevesebb a 2017-esnél, adózott nyeresége viszont csaknem elapadt, mindössze 23 millió forintot mutatott 2018 végén az egy évvel korábbi 264 millióval szemben. Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte.
A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el.
Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
„A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek”. Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint „Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót”?
