K-Monitor Adatbázis

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Nagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Csak bizakodhatunk, hogy a kormány és az MNB nagyobb körültekintéssel és hozzáértéssel sáfárkodik az államosított MKB Bankra és Budapest Bankra költött adófizetői pénzekkel, mint a Széchenyi Bankba tett 3 milliárd forinttal.

A jegybank elnöke előbb elköltötte a pénzt, aztán azt mondta, azért nem írta be a vagyonnyilatkozatába, mert már nincs elkölthető pénze. Alelnöke pedig nem emlékszik arra, hogy havi 1 millióért két MNB-alapítvány felügyelőbizottságának is az elnöke.

Úgy tudjuk, a múlt héten lefújt adómódosító szavazás mögött közvetlenül az NGM és nem a dohánylobbi állt.

Az alkotmányügyi bizottság tagjai szavaztak és hallgatnak, az elnök szerint kérdezzük Matolcsyt.