language

Intézmények:

Alkotmánybíróság highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [26]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Nemet mondott az Alkotmánybíróság a várbéli bérlakások elkótyavetyélésére

A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.

Még az is titkos, miért titkolja a kormány a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződéseit

A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.

Az Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy a kormány 30 évre titkosította a Paks2-projektet

Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne.

Nem foglalkozik az Alkotmánybíróság a 16 éve húzódó terézvárosi ingatlanüggyel

A Handó Tünde vezette tanács érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az elítélt egykori VI. kerületi szocialista és szabaddemokrata önkormányzati képviselők panaszát.

Egy újabb apró NER-manőver a bíróságok bedarálására

Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén.

Orbánék elmagyaráztatták, miért közérdek, ha minden hozzájuk tartozik

Az önállótlanná tett Alkotmánybíróság olyan zsilipet nyitott meg a kormányzati médiakonglomerátum létrehozásának védelmében, amely bármely területen tág teret adhat az Orbán-közeli monopóliumoknak.Az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése alapján elegendő egyetlen varázsszót papírra vetniük az indoklásnál: „közérdek”. Ennek a lényegében minden mást felülíró minősítésnek a perdöntő voltát a testület a 476 termékből álló médiaportfóliót egyesítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének körülményeit kifogásoló, az ellenzéki képviselők által közösen jegyzett indítvány kapcsán mondta ki. Bár a vizsgálat kezdeményezői szerint súlyosan sérült az alaptörvény – illetve az általa is garantált szabadpiaci verseny és médiapluralizmus –, amikor a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a konglomerátum létrejöttét, az, hogy a fékek és ellensúlyok szerepre hivatott személyek vagy szervezetek közül senki nem akadályozhatja meg a döntést, az AB szerint cseppet sem aggályos.

Se indoklás, se vita: plakát-törvény ügyben így dobták a kukába a kormány mulasztását pótló ellenzéki javaslatot

Egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását. Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult.
Találatok: [26]  Oldalak:   1 2 3   >  >>