K-Monitor Adatbázis

Első fokon pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Törvényszék tegnap hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait.

Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a Letelepedési Magyar Államkötvények (LMÁK) értékesítését – közölte a szervezet. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.

Jövőre is marad a letelepedési államkötvény, a kormány továbbra is számít erre a forrásra az államadósság finanszírozásában, legalábbis márciusig.

Hiába érvel a kormány a magyar letelepedésikötvény-program mellett azzal, hogy más országok is hasonló konstrukciókat alkalmaznak, a magyar kezdeményezésnek nincs párja.

Demeter Márta MSZP-s képviselő gondolta azt, hogy tájékoztatást kérne az offshore-hátterű cégek működéséről. Azt a kormány korábban elárulta, hogy 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le.

Állampolgárságot adhat a kormány a letelepedési kötvényt vásárló külföldieknek – így reklámozzák a magyar programot egyes közvetítőcégek. Szerintük ehhez hamarosan már a magyar nyelvet sem kell majd ismerni.

Az MSZP szerint a letelepedési kötvényüzlet erkölcstelen, a közvagyont nem gyarapítja, és még biztonsági kockázatot is hordoz, ezért a szocialisták törvényajavaslatot nyújtottak be a rendszer eltörlésére. ERRŐL TUDNIA KELL

A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába. 2013-ban és 2014-ben a programban lényegesen többen kaptak tartózkodási engedélyt, mint ahányan kötvényt vásároltak.

Fél évet és több mint egymillió forintot kér közérdekű adatok kiadásáért lapunktól a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Arra voltunk kíváncsiak, miért vontak vissza – mondvacsináltnak tűnő okokra hivatkozva – több tucat tartózkodási engedélyt olyan külföldiektől, akik befektetéseik nyomán jutottak ehhez a lehetőséghez, és nem a visszás körülmények között értékesített letelepedési kötvények vásárlásán keresztül.

Ma is több a kérdőjel, mint az egyenes válasz, hogy miért is kell Magyarországnak letelepedési kötvényekkel pénzt szerezni az államadósság finanszírozására. Mint ahogy nehezen érthető az is, miért is szeretett bele Rogán Antal, eddigi Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság leköszönő elnöke, az offshore cégek üzleti világába. Az viszont világos: míg néhány cég nagyon jól jár, az állam veszít az ügyleten. A befektetőknek viszont valószínűleg még ilyen áron is megéri, hogy Magyarországon letelepedési jogot, és ezzel együtt szabad mozgást szerezzenek a schengeni övezetben. Kérdés, hogy szálakat eddig egy kézben tartó Rogán propagandaminiszterré való kinevezésével mi lesz a letelepedési kötvény biznisszel?