K-Monitor Adatbázis

Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.

A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja. 

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

Két és fél év alatt 7,25 millió forint díjazásban részesült a Fidesz országgyűlési képviselőjének felesége, még a fideszes Páva Zsolt polgármestersége idején. Hoppál szerint aljas módon hazudik a baloldal.

Lejárt a korábbi szerződés, így új közbeszerzést írt ki a Magyar Birkózó Szövetség. A szervezet ezúttal kisebb összeget szán repülőjegyekre, és bár az ajánlattételi határidő január 21-én lejárt, egyelőre nem tudni, ki kapja a megbízást. Ha minden a korábbi évekhez hasonlóan alakul, akkor nagy valószínűséggel a Mauri Kft. lesz a befutó.

A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a környezetvédők nem tettek időben eleget a beadvánnyal kapcsolatos hiánypótlási felszólításnak.

Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott.

December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt.