K-Monitor Adatbázis

A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 százaléka a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.

Január közepe óta több büntetőfeljelentést tett Siófok polgármestere, az új városvezető szerint ugyanis az önkormányzat egyes cégeinek gazdálkodása az elmúlt években nem volt minden tekintetben jogszerű. A város több képviselőjének például nem kellett fizetni a szemétszállításért.

Petíció kering az egri közösségi portálokon: elégedetlen polgárok száműznék a közéletből Orosz Ibolya kormánypárti önkormányzati képviselőt, akinek a cége évek óta bérbe ad egy csarnokot egy városi cégnek. A városháza szerint szó sincs összeférhetetlenségről.

A Nőttön-nő a Fidesz szemétdombja című cikkünkben több pontatlanság is szerepel. A cikk nem jelezte egyértelműen, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) csak a termékdíjas hulladék kezeléséért felel, nem pedig az ország összes szemetéért (az OHÜ által kezelt mennyiség csupán harmada az összes háztartási hulladéknak). Cikkünk azon állítása is pontatlan, amely szerint az OHÜ az összes közbeszerzést tavaly augusztusban írta ki.

Teljesen felforgatta a lakossági szemét kezelését a kormány, amely állami szuperszervezetet bízott meg azzal, hogy eltüntesse a hulladékhegyeinket. A húzás az első tapasztalatok alapján nem jött be, sokkal több szemét marad a nyakunkon, mint korábban, igaz, az államkassza jól jár.

Feljelentést tett az LMP, miután pénteken egy, kedden lejáró közbeszerzési eljárást írt ki az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség. A párt szerint kevesebb mint egy munkanap alatt lehetetlenség megfelelő ajánlattételt tenni egy 700 millió forintos tenderre.

Több mint tizenöt év alatt jutott el Magyarország oda, hogy kialakult egy több tízmilliárdos hulladékgazdálkodási iparág, fokozódó versennyel, emiatt jelentősen csökkenő árakkal, javuló hatékonysággal.

Forgóajtó-jelenségnek azt nevezik, amikor az állami és a magánszféra között személyi átfedések alakulnak ki a vezető beosztásban lévők munkahelyváltása során. Ez a gyakorlat felveti a gyanúját annak, hogy az állami döntéshozók korábbi vagy leendő munkáltatóiknak kedveznek hivatali tevékenységük során.

Két mamutcég fogja össze a jövőben a budapesti önkormányzati vállalkozások működését, ha a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadja Tarlós István javaslatait, aki már egy sor cégvezető kirúgását is bejelentette. Milyen lesz az új céges berendezkedés, és miért kell menniük az eddigi vállalatvezetőknek?

Szerdán egy kivétellel leváltják a fővárosi közszolgáltató cégek vezetőit Tarlós István közlése szerint.