K-Monitor Adatbázis

Bencsik János már korábban is többször szembe ment a frakció álláspontjával, és most sem értett egyet a teljes körű, a 30 éves titkosítással. A törvény ettől még átment a szavazáson.

Az ellenzéki párt az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz az ombudsmanhoz, az adatvédelmi hatósághoz fordul a paksi szerződések harminc évre történő titkosítása miatt. Az LMP mellett az Együtt és a PM is azt kéri Áder Jánostól, hogy ne írja alá a törvényt.

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi alkalmazni a házelnök javaslata alapján elfogadott új munkarendjét, miszerint a képviselők két órán keresztül interpellálhatják a kabinetet, majd előkészíthetik a keddre tervezett szavazásokat.

Önmagához képest is meghökkentően alacsony színvonalú „vitában" tárgyalta a parlament az atomtörvény módosítását, amely 30 évre titkosítana gyakorlatilag minden adatot és dokumentumot a beruházással kapcsolatban.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Korrupció, lopás, hazaárulás – élesen bírált az ellenzék, de hiába. A törvényalkotási bizottság kormánypárti többségét nem tudta meggyőzni. A tervezett titkosítási időt megduplázó változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Olyan lehetőséget kapott az államtól egy svájci központtal működő, részint offshore hátterű cég az utóbbi négy évben, ami egészen egyedülálló módon tudta gazdagítani a tulajdonosait.

Keményen nekimegy az Államadósság-kezelő Központ vezérének az a dokumentum, amely alapján felügyeleti biztosokat neveztek ki a többségi tulajdonában lévő, csőd közelébe jutott Széchenyi Bankhoz. A VS.hu betekintett az MNB részletes végzésébe, amely egyebek között azt hánytorgatja fel Töröcskeinek, hogy bankjával gálánsan finanszírozta saját cégeit. Töröcskei korábban Orbán Viktornak is tett gesztusokat, a bankban pedig a kisebbségi tulajdonostárs maga az állam, az elmúlt hónapokban mégsem tudott befektetőt találni néhány milliárd forintra.

Az LMP számításai szerint hárommillió háztartás energiaköltségeit lehetett volna 30-50 százalékkal csökkenteni abból a több mint egymilliárd forintból, amit a Magyar Földgázkereskedő Zrt. – az ellenzéki párt szerint feleslegesen - reklámra és kommunikációra költött. Erről az LMP társelnöke beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.