K-Monitor Adatbázis

Pár órája írtunk róla, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését befolyással üzérkedés miatt. Egy 2019-es BKV-s ügyről van szó, aminek során egy informatikai közbeszerzés leendő győztesének kellett 40 millió forintot fizetnie Molnárnak, hogy ő ne támadja meg a szerződéskötést.

Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.

A kormány 2022 júniusában döntött úgy, hogy külön költségvetési tételt hoz létre az akkortól kivetett extraprofitadó-bevételekből és az azt kiegészítő közpénzekből „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”.

Hétfőn zárult az árverés, de a több mint hétszáz gépre még ajánlat sem érkezett.

Amikor a miniszter exfeleség dönt arról, hogy megtarthatja-e valaki az állami posztjait. Amikor megy az üzenet az azóta miniszterré lett régi ügyvédjelölt barátnak, hogy ha megszűnnek a jól fizető állami állások, akkor „borít” az illető a NER-ről. Amikor az egész mögött ott lehet valamiféle válási megállapodás. Amikor épp ott akad jól fizető állás, ahol a régi védenc a főnök.

Öt szállodára összesen 12,1 milliárd forintot költhetett a katolikus egyház az utóbbi pár évben az állam pénzéből. A főegyházmegyék a wellness-szállodától a sporthotelig több területen aktívak a vendéglátásban, és bár közpénzből üzletelnek, a nyilvánosságot nem szívesen tájékoztatják a részletekről.

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

Négyszer kérték, de valamiért nem kapják meg azokat az adatokat a VII. kerületi civilek, akik Erzsébetváros köztisztasággal is foglalkozó cége után érdeklődtek. A kerület szerint a kért adatokat határidőn belül elküldték, de a részletes tételes elszámolásra más szabályok vonatoznak. Az Erzsébetváros Kft. korábbi beszámolója miatt tavaly már az önkormányzaton belül is vita volt, eleinte a momentumosok sem akarták elfogadni azt. A Színes Erzsébetváros most bíróság elé viszi az önkormányzati céggel kapcsolatos adatigénylését.

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.

Nem nyilvános kormányhatározattal hozta helyzetbe a kabinet Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét, amelynek iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél tette kötelezővé.