K-Monitor Adatbázis

Öt szállodára összesen 12,1 milliárd forintot költhetett a katolikus egyház az utóbbi pár évben az állam pénzéből. A főegyházmegyék a wellness-szállodától a sporthotelig több területen aktívak a vendéglátásban, és bár közpénzből üzletelnek, a nyilvánosságot nem szívesen tájékoztatják a részletekről.

„Klasszikus balatoni villák” épülhetnek a volt zánkai MÁV-üdülő tóparti területén, amit 2022-ben adott el az állam. A 16 ezer négyzetméteres ingatlan tavaly nyáron két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került. A kisebbségi tulajdonos hátterében a gazdasági miniszter testvérének köre tűnt föl. A többségi tulajdonos pedig a Nagy Márton felügyelte MFB Csoport által tízmilliárdokból indított városi tőkealapok összevonásából jött létre.

Az állami szerencsejáték-pénzből sok régi ismerősnek jutott: a Nobilis-család vitorláspartnerének cége 210 milliót, az ATV volt igazgatósági tagjának vállalkozása 100 milliót kapott. De jutott a pénzből az Ismerős Arcok basszusgitárosának, egy balatonkenesei jachtklubnak, horgászegyesületnek, repülős alapítványnak és két magántőkealap-érdekeltségű cégnek is.

Több százmillió forintnyi megrendeléshez jutott Balatonalmádi fideszes polgármesterének cége a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat forrásaiból.

Fabó Péter, balatonalmádi polgármestere és Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztosa szerint sem összeférhetetlen, hogy előbbi cége többször is nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy döntött, súlyos szabálytalanságok miatt az egyik uniós projekt esetében a teljes támogatási összeget visszafizetteti a várossal.

Nagy György azután vette át a tihanyi kikötő irányítását, hogy a cég állami támogatást nyert. Korábban egy Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég a füredi kikötő fejlesztésére kapott pénzt.

Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.

Némedi Lajos alpolgármester is érintettje lehet egy olyan eljárásnak, amely a Veszprémi Intézményi Szolgáltató Szervezet működésével kapcsolatban indult. Az Index birtokába jutott hivatalos iratok szerint a megyei rendőrség gazdaságvédelmi osztálya tavaly októberben döntött arról, hogy egy hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozáshoz "hozzácsap" egy másik ügyet.