K-Monitor Adatbázis

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott, soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy a politikai erőviszonyok érdemben megváltoztak volna.

A 2018-as választásokon is változatlanul 27 egyéni jelölt elindításával 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével már országos lista állítható. 53 jelöltig 149 millió forint jár a pártnak, 106 jelöltnél pedig máris 579 millió forint folyhat a párt kasszájába. 2017 novemberében azonban a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy annak a pártnak, amely 1 százalékot sem ér el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából.

2018. áprilisi országgyűlési választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult

A rossz szabályozást kihasználó politikai opportunisták tevékenysége ráadásul a valódi politikai erők versengését is torzította. A baloldal azzal vádolta a kormányt, hogy az azért változtatta meg a kormánypárt az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. A kormányoldal érvelése szerint az új szabályozás egyenlőbb feltételeket teremt a pártok között. Ennek ellentmond, hogy a tavaszi választáson százmilliókhoz jutó pártok a nyári európai parlamenti és az őszi önkormányzati választáson már meg sem jelentek.

A Partizán oknyomozó filmje a 2018-as kamupártokról.