Rejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől.
Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.
Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra.
A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket).
A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.
Nagyon sok pénzt hozott a konyhára a koronavírus-járvány azoknak a cégeknek, amelyek a magyar kormány megbízásából lélegeztetőgépeket szereztek be az első hullám idején. Ezen cégek egy részének korábban semmi köze nem volt az orvosi berendezésekhez, találunk köztük főtevékenységként tanácsadással vagy optikai eszköz gyártásával foglalkozó vállalkozást is, melyek gyorsan rástartoltak a feladatra, és sokat is kerestek vele.
Két nőgyógyász és egy gyógyszerész alkotja azt az évek óta együtt dolgozó triót, akik közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel. A trió céghálója körül egy időben több offshore cég tűnt fel, van köztük belize-i és vanuatui társaság is.
avaly július 13-án szerződött a Magyar Nemzeti Kereskedőházak a dél-afrikai iroda kialakítására a Balaton Pty. Ltd.-vel nettó 108,9 millió forintért.
10 nappal később a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel az egyiptomi iroda létrehozására írták alá a szerződést 182,4 millió forintért.
Ugyanekkor a szubszaharai régióban nyíló irodával kapcsolatban kötöttek szerződést a Magyar Etióp Kereskedőház Kft.-vel nettó 273,6 millió forintra.
Augusztus 8-án a Magyar Ház HTCC Kft.-vel a marokkói irodára irányuló szerződést szignóztak a felek, az ár nettó 87,3 millió forint volt.
2017. január 20-án az afrikai regionális iroda megnyitására szerződtek a Balaton Ltd.-vel és a Magyar Ház HTCC Kft.-vel nettó 142 millióért.
Három nappal később, január 23-án pedig a szudáni iroda volt a szerződés tárgya, amit a Hungarian Medical Care Kft.-vel kötöttek meg nettó 86,7 millió értékben.