K-Monitor Adatbázis

A 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt tavalyra az állami MVM új erőművének vesztesége.

A magyar állam a veszélyhelyzetre hivatkozva a többségi tulajdonába vont egy tőzsdei céget, a debreceni Kartonpack Nyrt.-t. A vadászati világkiállítás szervezői által vezetett cég nem tart közgyűlést, nem ad ki időszaki riportokat, az elmúlt két évről nincsen elfogadott beszámolója. Az MNB figyelmeztet, illetve büntet. Mi történik?

Ritkán történik meg, hogy a jegybank egy állami többségi tulajdonú céget bírságoljon a szabálytalanságok miatt, de most egymillió forintra büntette az MNB a Kartonpackot.

A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget.

Valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeinek elektronikus értékesítését az az egyetlen szolgáltató működtetheti majd, amelyik nyer a Rogán Antal hivatala által kiírt koncessziós pályázaton. A koncessziós eljárást március végéig ki kell írni. Az ITM az egészet azzal "adja el", hogy két év múlva megszűnhet a parkoláskor fizetett kényelmi díj.

A bankholding legutóbbi történései biztatóak, az állam valódi vagyongazdaként viselkedett, a nehéz integrálási feladatra a legjobb tanácsadókat nyerte meg. Ha azonban távolabbról nézünk a projektre, az értékelésekre, már nem lehetünk ennyire vidámak. Hat-nyolc év múlva pozitív végeredmény is kisülhet a bankholdingból, ám kezdetben ebbe a projektbe még inkább tőkét kell invesztálni, és évekig nem lehet kivenni pénzt, például osztalékot. Ennek felismeréséből aztán konfliktusok is születtek.

Jelentős, 181 millió forintos veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., de a győri és a kaposvári közszolgáltató is csak irigykedve nézheti például a székesfehérvári, békéscsabai vagy a debreceni kollégák profitját. Hogy hol veszteséges vagy nyereséges ugyanaz a tevékenység, azt néha a legegyszerűbb tényezők döntik el, mint például a kukásautók által megtett út hossza vagy a népsűrűség.

Csak Mészárosék befektetésének értéke csökkent volna, különben mindenki jól jár, ha a kormány él a jogaival.

A nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.

A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet. A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított. Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban): Vételár:17,44 Tagi hitel visszafizetése: 4,898 Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.) Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.) Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest.