K-Monitor Adatbázis

A magyar kormány embereinek is segített Washingtonban az az amerikai kongresszusi alkalmazott, akinek a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia. Paul Behrends a sokak által Putyin emberének tartott amerikai képviselő, Dana Rohrabacher közeli munkatársa. A Politico cikke szerint ő a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban. Nyilvános amerikai adatbázisok szerint Behrends főnökével többször is járt Magyarországon, egy ízben közvetlenül Moszkvából érkeztek. Ez pont az a legvitatottabb oroszországi útjuk volt, ami kiverte a biztosítékot Washingtonban.

Miután a rendőrség egy házkutatás során lefoglalta, nem megfelelően tárolták, majd ismeretlenek manipulálhatták azt a külső merevlemezt, amin a vád szerint az egyik legfurcsább magyar kémügy fő bizonyítéka van. A winchester nem megfelelő tárolása miatt a kémügy elsőrendű vádlottja feljelentést tett.

Egy rágalmazás gyanúja miatt megindult eljárás során megtartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amikről szerintük kiderül, hogy magyar állampolgárok többek között az USA-nak kémkedtek. Az NNI egyik osztályvezetője szerint ezzel már 2015 augusztusában tisztában voltak, de magát az eljárást csak két hónappal később indították el. A lefoglalt bűnjeleket pedig nem a bűnjelraktárban tartották, mivel az NNI szerint azok jó helyen voltak az egyik nyomozó páncélszekrényében.

Minél előrébb halad a fideszes kémügy tárgyalása, annál kevésbé érthető a történet: az elsőrendű vádlott közeli ismerősei, munkatársai, sőt az egyik gyerekkori barátja sem tudott semmit sem az állítólagos kémkedésről, illetve szerintük semmi jele nem volt annak, hogy Maxin Norbert és társa külföldi szervekkel osztott meg az országot érintő bizalmas információkat.

Különös házkutatás, rosszul lefoglalt bűnjel és egy fura társaság. A múlt héten kezdte el tárgyalni a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa azt a zavaros ügyet, aminek a nyomozása során még az IMF budapesti képviselője is kémhistóriába keveredett.

A Wikileaks óriási halom dokumentumot hozott nyilvánosságra a CIA digitális kémkedési gyakorlatáról, ettől hangos most a világsajtó nagy része. Összefoglaljuk, mit érdemes tudni erről az egészről: mi történt, miért történt, és kinek miért jó vagy rossz, hogy megtörtént.

Rossz rendőrségi elgondolás alapján, valódi bizonyítékok nélkül, koncepciós módon zajlott a nyomozás a „fideszes kémügyben”, állítja Maxin Norbert, akit az USA, az IMF, illetve a Svájci Alap javára történt kémkedéssel gyanúsítanak a hatóságok, és jelenleg házi őrizetben, GPS-nyomkövetővel a bokáján várja sorsának alakulását. A férfi az Átlátszónak adott először interjút, miután több mint féléves fogvatartás után kiengedték az előzetesből. Azt mondja, politikailag a Fidesz felé volt elköteleződve, ezért érthető hogy a kormányzat hallgatásba burkolózik az ügyben, ugyanakkor Magyarország nemzetközi megítélésének rengeteget árthat, ha nyugati szövetségeseit kémkedéssel vádolja.

Az Információs Hivatalnál már lezajlott az átszervezés, az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatalban viszont most kezdőnek a nagy átszervezések. A hírszerzést felügyelő Lázár János felsorolta, ki van épp Magyarország ellen.

Az Obama-adminisztráció múlt héten tette közzé a Nemzeti Hírszerzési Program (NIP) és a Katonai Hírszerzési Program (MIP) 2010-es – 53,1 milliárd illetve 27 milliárd dolláros – költségvetését. A kormányzat ezzel újabb lépést tett a hírszerzés átláthatóbbá tétele felé.