language

Intézmények:

Antenna Hungária Zrt. highlight_off

Lapok:

Antenna Hungária Zrt.

Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. Magyarország második legnagyobb távközlési vállalatcsoportja.

2014. május 30-án lezárult az a tranzakció, melynek eredményeképpen a Magyar Állam tulajdonában álló Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) visszavásárolta a francia TDF Csoporttól (TDF) az Antenna Hungária Zrt. 100%-át. Így a cég kilenc év után újra állami tulajdonba került.


Az Antenna Hungária Zrt.-t a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. (76,78%) és a Magyar Állam (23,22%) tulajdonolja.

2023 januárjában zárult le a Vodafone Magyarország Zrt.felvásárlása, melynek eredményeként a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. leányvállalatán, az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül 51%-os részesedést szerzett a telekommunikációs cégben.

G7

A G7 egy 2017-ben indult online gazdasági hírmagazin. Kiadója a G-7.hu Nonprofit Zrt., vezérigazgatója Szentkirályi Balázs. A lap főszerkesztője Kasnyik Márton. Újságírói között jelen vannak többek között volt HVG-s, 444-es, portfolio-s, indexes újságírók és a Magyar Nemzet korábbi munkatársak is. A lap partnere a 24.hu, így a cikkek egy része mindkét portálon eléhető. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Jobban fizet a NER-nek a Szerencsejáték Zrt., mint a lottó ötös

Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni.

Olcsóbb lett a Vodafone, így vajon már megéri?

Bár a Vodafone többségi tulajdonosa a kormányközeli 4iG lesz, lényegében a teljes vételárat az állam finanszírozza. A versenyhivatalnak is lenne mit vizsgálnia, de nem teszi.

Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé

Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.

Hétezer forint volt hárommilliárdos tartozásra a legkínosabb állami cég számláján

A vizes vb szervezője annyit késett a beszámoló elkészítésével, hogy mire leadta, már az az eljárás is megszűnt, amit elvileg erre alapoztak.

A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 2. rész

„A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat.

Így tüntetik el egy nagy sportrendezvény költségét egy állami cégben

Az Antenna Hungáriával 20 milliárd forintért megvetették a vizes vb-hez szükséges eszközöket, majd éveken keresztül állami megrendelésekkel ellentételezik az összeget.

Sokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációra

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-plakátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

Csendben megtolták a propagandát még jobban, 90 milliárd kerülhet egy céghez

A vártnál is többet költhet a következő években kommunikációra az állami szféra, miután az eddig megszokott 25 helyett 30 milliárdos keretszerződést írt alá még június közepén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretösszeg ráadásul kétszer feltölthető, tehát ha véletlenül idő előtt elköltené a hivatal a 30 milliárdot, akkor idén még kétszer elkölthet ennyit, azaz végső soron akár 90 milliárdot is. (Legutóbb élt is ezzel a hivatal, tehát az eredetileg 25 milliárdos keretből 75 milliárd lett.)

Talán sosem tudjuk meg, mennyibe is került a vizes vb

Újabb két vizes világbajnoksághoz kötődő szerződést módosítottak, aminek eredményeként ismét több, mint 170 millió forinttal drágult a július végén lezárult esemény. Az uniós közbeszerzési nyilvántartásában megjelent hirdetmények szerint a Duna Aréna és a szurkolói zónák (az úgynevezett FINA Market) üzemeltetése 50, a vb-hez kapcsolódó biztonsági szolgáltatások pedig 72 millió forinttal kerültek többe a korábban tervezettnél.
Találatok: [9]  Oldalak:   1