A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
Golyóstollat, reklámzacskót, csekély értékű dísztárgyat fogadhatnak csak el a közszolgák, ha életbe lép a kormány korrupcióellenes etikai kódexe. A szabálykönyv tervezete szerint akár el is bocsáthatják állami állásából azt a személyt, aki nem fizeti ki köztartozását, nem gondoskodik családjáról, vagy terrorizálja munkatársait.
A közintézmények jelentős részében a belső szabályozás hiányosságai miatt nem zárható ki a korrupció, állapította meg az Állami Számvevőszék, amely 1100 intézmény korrupciós veszélyeztetettségét vizsgálta egy felmérésben.
A közintézmények közül az oktatásban és az egészségügyben is meglepően nagy a korrupciós kockázat a számvevők szerint.
Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője ismertette a 2011-es Európai Visszaélési felmérés eredményeit, melyben Magyarország a második helyet foglalja el Oroszország után. Hazánkban sokkal magasabb a korrupciós kockázat, mint Európa más országaiban.
A korrupció átmenetileg jól jövedelmez, viszont előbb-utóbb sokba kerülhet a cégeknek, és rengeteget veszít vele az állam is. Ezzel szemben kifejezetten jó befektetés átláthatóvá, és fedhetetlenné tenni a működést, állítják, akik már megtették ezt. Persze mindez csak akkor sikerülhet, ha annak a bizonyos halnak nem bűzlik a feje. Tesztelje, korrupt-e az üzlete!
Holland mintára indít korrupcióellenes programot az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek célja felmérni és számszerűsített értékben megállapítani a költségvetéshez tartozó intézmények korrupciós kockázatát, majd ezt térképen is megjelenítve a nyilvánosság elé tárni.
Hamarosan 4200 közintézménynek küld ki kérdőívet az Állami Számvevőszék, hogy felmérje és elemezze korrupciós kockázataikat.
Ma írják alá az Állami Számvevőszék és a VÁTI Nonprofit Kft vezetői a Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése című kiemelt európai uniós projekt szerződését.
