Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
Az Európai Központi Bank módszerét veszi át az MNB, mostantól jelezhetik a banki dolgozók, ha jogsértést találnak a saját munkahelyükön.
Aggályosnak tartja a Transparency International a közbeszerzési törvény készülő módosítását, amely a szervezet értelmezése szerint kivonná az egyházakat a jogszabály hatálya alól – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a TI írt Gulyás Gergelynek, Bánki Eriknek, Z. Kárpát Dánielnek és Hende Csabának (mindegyikük valamilyen törvényhozásban betöltött pozíciója miatt érintett az ügyben).
A Transparencynek a tervezet 2. paragrafusával van problémája, amely kivenné a támogatásból megvalósuló beszerzések közbeszerzési kötelezettségének köréből az egyházi jogi személyek beszerzéseit. A korrupcióellenes szervezet nyílt levelében felhívja a figyelmet az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a tisztán vallási tevékenységeket kivéve az egyház tevékenységei is gazdasági tevékenységnek minősülnek, ezért ezekre is vonatkozik az Európai Unió közbeszerzési, versenyjogi, állami támogatási, és egyéb joganyaga.
Új eszközökkel nehezítenék meg a bűnözők hozzáférését a különböző pénzügyi forrásokhoz.
A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.
Egy adatigénylésünket követően az állami infokommunikációs cég feltette a honlapjára, hogy milyen szerződéseket kötött az elmúlt másfél évben.
A hatalommal szembeni jogérvényesítésért küzdenek, ráadásul Schmidt Máriának először nem ártana elszámolnia a közpénzzel, és a közérdekű adatokat hozzáférhetővé kellene tenni.
Az egész akciót azért szervezték, hogy felhívják a figyelmet arra: a minisztérium szerintük összejátszik a felcsúti Puskás Akadémiával azért, hogy utóbbinak ne kelljen kiadni a választások előtt azokat a tao-dokumentumokat, amelyeket a Demokratikus Koalíció jogerősen kiperelt Mészáros Lőrincéktől
Érdekes fejleményről számolt be a Magyar Hírlap pénteken, információik szerint ugyanis a Közbeszerzési Hatóság bepereli a Korrupciókutató Központot, mert az egy tanulmányban azt írta, hogy Magyarország elmarad Zambiától és Bangladestől a közbeszerzési eljárások adatainak nyilvánosságának és azoknak a Közbeszerzési Hatóság honlapján való elérhetőségének tekintetében.
Ezután Radócz Zoltán, Szolnok MSZP-s önkormányzati képviselője kapott szót, aki elmondta, hogy 2017 novemberében érkezett az OLAF-levél Szolnokra, és a polgármesternek lett volna húsz napja, hogy bármilyen észrevételt tegyen az uniós hivatalnak, vagy hogy a képviselők elé terjessze a levelet, de elhallgatta a közgyűlés előtt, holott nem is ő, hanem az önkormányzat volt a címzett. Ez egyenlő a beismeréssel, mondta.
