language

Kulcsszavak:

antikorrupció highlight_off

Lapok:

atlatszo.hu highlight_off

atlatszo.hu

2011-ben alapított, független oknyomozó online-újság, mely a közélet tisztaságáért és közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságáért küzd. Kiadója az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft, melynek ügyvezetője Bodoky Tamás. Munkájukat közadakozásból finanszírozzák, magánszemélyektől várnak adományokat függetlenségük megtartása érdekében. Alapítványuk az ÁtlátszóNet alapítvány.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [98]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Idén is hazánk lett az EU legkorruptabb országa a Transparency International rangsora szerint

A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.

Álláshalmozásban, közpénzes mutyikban érintettek egyes magyar EP-képviselők is

Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.

Az EP-képviselők negyede érintett valamilyen botrányban, de ezeknek gyakran semmi következménye nincs

Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.

Interaktív oldalon magyarázza el a Helsinki Bizottság az uniós pénzek zárolásának okait

A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.

Korrupciógyanú: több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg, bejelentést teszünk a hatóságoknál

Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.

Itt jelentheti az EU-s intézményben látott korrupciót

Katargate, Paradise-iratok, költségtérítés-csalások – az Európai Unió intézményrendszere a maga hatalmas összetettségével nem mentes a korrupciótól. A Follow the Money (FtM) hollandiai székhelyű civil oknyomozó szervezet most induló kutatása az EP-képviselők gyanús ügyeinek jár utána. Az „EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project)” keretében számos uniós ország oknyomozó újságírói, köztük az Átlátszó munkatársai gyűjtik össze az EP-képviselők már ismertté vált és eddig ismeretlen kihágásait.

Öncenzúrához vezetnek az újságírók elleni támadások az EU keleti tagállamaiban

Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.

Előre szólunk: már a kiírás pillanatában irányítottnak látszó tenderekbe botlottunk

A magyar sajtó gyakran beszámol a korrupciógyanús közbeszerzésekről, de már csak az eredményhirdetés után. Pedig sokszor maga a felhívás is árulkodik arról, hogy „valami nincs rendben”. Ezért az Átlátszó most arra tesz kísérletet, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével már a feltételrendszer kiírásánál bemutassuk a korrupciógyanús pályázatokat. Ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a szemlézett közbeszerzések jogsértőek lennének, de a felvázolt esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy felhívják az érintettek figyelmét azokra a „trükkökre”, amelyek végső soron a tisztességes verseny korlátozásához és a közpénzek nem kellően hatékony elköltéséhez vezethetnek. Júliusi szúrópróbánk.

Korrupció az egészségügyben: egész Kelet-Közép Európa érintett

Az egészségügyi korrupció Kelet-Európa nagy részén problémát jelent. Romániában a közelmúlt büntetőeljárásai rávilágítanak arra, hogy milyen szerepük van az egészségügyi dolgozóknak a betegellátásból származó források elcsalásában. Lengyelországban az állam több tízmillió eurót fizetett egy fegyverkereskedőnek olyan orvosi berendezésekért, amelyek egy része soha nem került kiszállításra. A járvány alatt kiírt közbeszerzések egy részét olyan cégek nyerték Csehországban, amelyek tanúsítvány nélküli védőmaszkokat értékesítettek. Ez a cikk az OCCRP nemzetközi újságírócsapat egészségügyi korrupcióról szóló kétrészes sorozatának első része.

Így reformálja meg a visszaélések bejelentését az új Panasztörvény

2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.
Találatok: [98]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>