language

Személyek:

Apáthy Endre highlight_off
Jellinek Dániel highlight_off

Apáthy Endre

Apáthy Endre hídépítő mérnök, vállalkozó. Apja, Apáthy Árpád szintén hídépítő mérnök volt. A Hídépítő csoport tulajdonosa. Számos vállalat köthető hozzá a rendszerváltást követően, az Árgus-Security, a Lánchíd felújításában részt vállaló Hídépítő-csoport, a hitelekkel, vevőköveteléssel, illetve lízinggel is foglalkozó City Leasing & Faktor (ami korábbi nevén, Andrew’s Leasing-ként egy 3,66 milliárd forintos dél-aföldi busztendert is megnyert úgy, hogy korábban sosem foglalkozott hasonló üzletekkel), illetve a Lajvér Borászat. Hozzá köthetőek a fővárosi Meininger-hotelek.

Apáthy érdekeltségei már az első Orbán-kormány idején is meghatározóak voltak, például a Fidesz-közeli szolnoki vállalkozás, az Axon Vagyonkezelő felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja volt. Cégei az MSZP-SZDSZ éra alatt is jól futottak, ők építhették például a kőröshegyi völgyhidat 78 milliárd forintért. Fiának, Apáthy Zoltánnak a Híd-csoport mellett abban a Recontra Kft.-ben is van érdekeltsége, amely a Márványmenyasszony nevű budai étterem meghiúsult lebontása miatt került a hírekbe.

Jellinek Dániel

Jellinek Dániel (Budapest, 1976. július 12. – ) közgazdász, ingatlanmágnás, az Indotek Group alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója. Rövid idő alatt Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból (MTÜ) megvalósult Balalaland projekt, a magyar Auchan kisebbségi tulajdonrésze és a Waberer's logisztikai vállalat kisebbségi tulajdonrésze. Egyes üzleti ügyeiben gyakran mozog együtt Tiborcz Istvánnal (pl. a Gellért Hotel továbbértékesítése, Diófa Alapkezelő). A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Sokkoló: a kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.
Találatok: [1]  Oldalak:   1