language

Intézmények:

Appeninn Holding Nyrt. highlight_off

Akták:

Budapest 2024 olimpiai pályázat highlight_off

Budapest 2024 olimpiai pályázat

Budapest 2024 olimpiai pályázat

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a perui Limában dönti el és hirdeti ki. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. 

A magyar főváros mellett Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. A német város lakossága népszavazáson utasította el a kandidálást, míg az olasz fővárosban a megválasztott, új polgármester jelentette be, hogy nem támogatja a város kandidálását a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így a végső döntés 3 szereplőre szűkült. 

Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezését. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István polgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZPDKEgyüttPM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak. 2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki. 2015 decemberében a budapesti közgyűlés, az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
 
 

A pályázatok elbírálásának időrendje.

1. SZAKASZ 

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról. 
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről. 
2016. november/december:
 a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése. 
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást 
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.


A Magyar Narancs információi szerint  legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei, a különbséget az atlétikai stadion céljára megvásárolt telek jelenti. (2017.02.05.)


2017. február 18.-án a Momentum 266 151 aláírást adott le annak érdekében, hogy Budapesten helyi népszavazást írjanak ki a kandidálás visszavonásáról. A népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?". Ennek nyomán a Budapest 2024 Zrt. felfüggesztette a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem adnak ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést.


A közhangulat megváltozását érzékelve 2017.02.22.-én a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a pályázattól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aznap este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására. Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. (...) Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli”.

A Budapest 2024 eddigi költéseit a szervezet üvegzseb-oldalán követheted nyomon.

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Állami hírzárlat az olimpiai óriásberuházásról

Úgy tűnik, még magasabb fokozatba kapcsolta az állam a sajtóelhárítási rendszerét, ugyanis több minisztérium – köztük elsősorban a Balog Zoltán vezette humán tárca – után már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. sem hajlandó eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének. Az állami szervezetnél több mint harminc nappal ezelőtt érdeklődtünk arról, hogy mi lesz a sorsa annak a Dunához közeli, 16,5 milliárd forintért vásárolt területnek, amit a tervezett 2024-es budapesti olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. Az MNV Zrt.-nek akkor küldtük el kérdéseinket, amikor már tudni lehetett, hogy a főváros visszavonja az olimpiai pályázatot, azonban semmilyen választ nem kaptunk.
Találatok: [1]  Oldalak:   1