Készülőben van egy ÁSZ-jelentés, amely muníciót szolgáltat a kormánynak a jegybank feletti ellenőrzés visszaszerzéséhez. A Magyar Nemzeti Bank működéséről szokatlanul éles véleményt fogalmaz meg az Állami Számvevőszék, amivel új frontot nyit a kormány és a nemzeti bank vitájában. A jegybank néhány ügyben közben csendben kapitulált.
A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.
A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.
Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.
Előbb a Magyar Államkincstár, aztán az Állami Számvevőszék is vizsgálhatja egy adott helyi önkormányzat gazdálkodását az illetékes kormányhivatal kezdeményezésére.
1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, a jobboldali fordulattal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz sokak szemében elveszítse a hitelét. Húzónevek léptek ki, a támogatottság 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza. Cserébe viszont saját lábakon túl tudtak élni 1998-ig, a kormányra kerülésig.
A Költségvetési Felelősségi Intézet és számos más civil szervezet, köztük az Átlátszó új, közös projektje az állami költségvetést szeretné még átláthatóbbá tenni, valamint elérni azt, hogy a büdzsé kialakításakor a szakmai és civil érdekeltségeket is széleskörűen bevonják a munkába.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hiányosságokat tárt fel a pénzpiaci felügyeletet korábban ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működésében, egyebek közt a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti eljárásokban is - derül ki az ÁSZ kedden közzétett jelentéséből.
Az LMP vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó törvényjavaslatát kiegészítette egy új passzussal, amely "a misztikusan növekvő ingatlanok problémáját" kívánja megoldani.
A parlamenti pártok hétfőn kivételes egyetértésben fogadták el a költségvetési támogatásra jogosult pártalapítványok felállításáról szóló új törvényt, és módosították a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabályt is. A cél dicséretes: a politikai kultúra fejlesztése, a politikai háttérmunka és ismeretterjesztés színvonalának a javítása. Az évente mintegy egymilliárd forint kiosztásában tapasztalt négypárti konszenzust eközben némiképp beárnyékolja, hogy a pénzből csak az arról döntő pártok háttérintézményei részesülnek, ami a jelenlegi politikai erőviszonyok bebetonozódását segítheti elő. Nem oszlatja el viszont azt a gyanút, hogy e summát legalább részben párt- és kampányfinanszírozásra fordítják majd, hiszen az új alapítványok gazdálkodását - a pártokéhoz hasonlóan - az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, amely kellő jogi eszközök híján a kampányfinanszírozás visszásságainak felderítésében sem tud érdemi munkát végezni.
