K-Monitor Adatbázis

Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.

Orbán Viktor 2013-as tusványosi beszédében példaértékű országként említette az illiberális demokráciának számító Törökországot. Azóta a Fidesz-kormány nem csak ideológiai téren közeledik Ankarához, de a két ország közötti kereskedelem is sokat fejlődött. Újabban a magyar haderő fejlesztésében is szerepet kapnak a törökök, és persze mindkét ország kormányközeli emberei, de a megállapodások 30 évig titkosak. Bemutatjuk, hogyan vett a magyar honvédség török harcjárműveket a jachtos Szíjj László és Adnan Polat emberének közvetítésével, és mi a helyzet a drónvásárlással.

Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában.

Az Innovolt nevű cégnek csak az egyik ágon ismertek a tulajdonosai.

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

A miniszter futsalos csapattársai után az elmúlt évben egy focistafeleség borzolta a kedélyeket a külügyben, konkrétan annak két cégénél. Kővári Ágnes először az Eximbanknál próbált szerencsét a nemzetközi üzletfejlesztési igazgatói poszton, ahová a felcsúti milliárdos bizniszéből, a 2Rule sportszermárka gyártójától érkezett. Tevékenysége során csak a legkisebb cégeknek szánt, mindössze 2 milliárd forintos keretből gazdálkodó exporttámogatás kedvezményezettjeinek névsorát tették közzé, a többi pénz sorsa egyelőre homályba vész.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Múlt csütörtökön, október 25-én este a Vidi 2:0-ra nyert Görögországban a PAOK ellen. Orbán Viktor miniszterelnök a meccset a helyszínen tekintette meg Garancsi István és Adnan Polat üzletemberek társaságában. Mivel aznap csak egyetlen magánrepülőgép ment Budapestről Thesszalonikibe, majd repült másnap reggel vissza Budapestre, elképzelhetőnek tartjuk, hogy azzal volt szurkolni Orbán Viktor. Sajnos a miniszterelnök sajtófőnöke ezúttal sem árulta el nekünk, hogy mivel utazott a főnöke Görögországba. Az OK-SEM a Prága-Budapest távot nagyjából fél óra alatt, a Budapest-Thesszaloniki utat pedig oda-vissza körülbelül 3 óra alatt tette meg. Vagyis összesen 3,5 órát töltött a levegőben a Vidi-meccs előtt és után, ami az 1,3 millió forintos bérleti díjat alapul véve 4,5 millió forintos költséget is jelenthet. Ráadásul a gép bő 16 órát állt a visszaút előtt a Thesszaloniki repülőtéren.

Az MNKH 5,5 milliárd forint állami pénz elköltése után 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek. Ez legalább 2,7 milliárd forintos bukó.

A második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének cége nyerte el a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. izraeli irodájának üzemeltetését – tudta meg lapunk. Az állami társaság többek között 47 irodát létesít világszerte, a nyertesek közt feltűnik egy, a miniszterelnök vejével is összefüggésbe hozható cég. A kínai kirendeltség sorsáról pedig már a pályázat kiírása előtt dönthettek.