Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.
Hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény.
A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek.
Rovó László úgy véli, "nyilván számos előnye van" az egyetem átalakításának, és szerinte ha garanciákat kérnek az intézmény függetlenségére, akkor azokat meg is fogják adni. Hozzátette: nincs semmiféle nyomás, hogy az alapítványi fenntartás mellett döntsenek.