K-Monitor Adatbázis

Önkormányzatok, cégek és egyéb szervezetek között bukkant fel egy titokzatos „gyuszika” nevű pályázó egy, a Magyar Államkincstár oldalán közzétett táblázatban. Az adatsor az államtól igényelt és kiutalt támogatásokat tartalmazta, amely szerint „gyuszikának” 1 milliárd forintot ítéltek oda. A Nemzeti Választási Iroda azonban ezt cáfolta, mondván, a támogatói adatsor fiktív, és a tesztelést követően maradt véletlenül a rendszerben. A Magyar Államkincstár pedig nem ellenőrizte a táblázat valóságtartalmát, arra ugyanis elmondásuk szerint nem jogosultak.

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.

Rekordösszegű – 5,3 millió forintos – költségtérítést akart bevasalni a Magyar Államkincstár két éve a Transparency International Magyarországtól annak fejében, hogy kiadja a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseinek dokumentumait. Pontosabban, az állami szervezet ennyi pénzért csak vizsgálni lett volna hajlandó, hogy kiadja-e egyáltalán a dokumentumokat. Az adatvédelmi hatóság után most első fokon a bíróság is nonszensznek nevezte a MÁK követelését.

Az összes országgyűlési kampányszámláját feltöltötte honlapjára a Momentum, és pert indít a Magyar Államkincstárral szemben, mert szerintük az Államkincstár nem teljesítette a törvényi kötelességét, amikor nem utalta át a Momentumnak az állami támogatásának első negyedévére eső részét, írja a párt a sajtóközleményében.

Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár

Az elmúlt három év működésében találtak problémákat.

Szombaton kezdődik hivatalosan a választási kampány, jövő hétfőtől pedig a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek arra, hogy kik szerepeljenek a szavazólapokon az október 12-i önkormányzati választáson. Noha a választási eljárási szabályokat a Fidesz-KDNP teljesen a saját kedvére alkotta meg, a kormánypárti jelöltek mégsem képesek a betartásukra, ám ennek következménye nem lesz. Nem sok jóra lehet tehát számítani a következő ötven napban.

Titkolja a Magyar Államkincstár, hogy mire költötték az egyéni képviselőjelöltek a fejenként egymillió forintos támogatásukat. Pedig ez volna az egyetlen elem a rendkívül bőkezű állami kampányfinanszírozásban, ahol pontosan nyomon követhető, hogy az érintettek mire használták fel a közpénzt.

Pert indított a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a Magyar Államkincstár ellen, hogy kiderüljön, honnan vontak el pénzt a minisztériumok a 250 milliárd forintos zárolás teljesítéséhez.