language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [277]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Alapítványok egy Patyomkin-demokráciában

Először csak kivételeknek látszottak a különböző alapítványi formában működtetett egyetemek. Mára azonban a kivételből szabály lett és a lassan a hagyományos intézmények válnak gyérülő kivétellé. A megzavarodott érintettek – hallgatók, tanárok, kutatók, színészek, újságírók és művészek - kétségbeesett kérdéseit a rendszer kiötlői a szokásos stratégiával hárítják el: az átalakítás a törvények alapján történt, követi az alkotmány útmutatásait, illeszkedik a nemzetközi trendhez és a korábban szűkölködő területekre most ömlik a pénz. Minden a legnagyobb rendben, „európai” módon és a nemzet érdekében történik. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, meglehetősen messzire kell visszatekinteni. A történet gyökerei ugyanis a XVIII. századba nyúlnak vissza.

MCC: Tehetséges pénzmozgatás

Kurta jegyzőkönyvi bekezdések tudósítanak arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítványának kuratóriuma fegyelmezetten tudomásul veszi, állami vagyoneső hullik rá. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke több száz oldalnyi – közérdekű adatigényléssel megszerzett – adat, jogszabályi hivatkozás, ködös mondat alapján próbálta feltérképezni, elsődleges feladatán kívül (fiatal magyar tehetségek gondozása) mit is csinál az MCC. Az MSZP társelnöke szerint erre nincs esély. Annyi tűnik biztosnak, hogy lényegi kontroll nélkül értékesítheti a legfontosabb állami stratégiai cégek részvényeit, elcsúszhat a közbeszerzési léc alatt, és mindent is megkap. Holott 2020 elején az alapítvány vezetői még azt se tudták, hogy szolid kis szervezetüket pár hónapon belül óriásira hizlalja a kormány. De a járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet jó alkalomnak tűnt, hogy egy újabb, autonóm Fidesz-hátországot építsen a hatalom.

Települések patthelyzetben - Sokba kerül vizsgálat utáni feljelentés, de megtérülhet

Bajba kerülhetnek azok a településvezetők, akik feltárják elődeik gazdálkodásának törvénytelenségeit, véli Hadházy Ákos. A független képviselő szerint azonban ez nem szabad, hogy elijessze őket a jogsértések kivizsgálásától.

Fideszes képviselő akadt ki a Keszthelyen elszórt százmilliók miatt

Ifi Ferenc egy önkormányzati ülésen sokallt be: nem akar több átláthatatlan pályázatot, amire nyertesként is ráfizet a város.

Darabonként tizenhárom milliárdért vehette a luxusrepülőket a HM

A kormány következetesen titkolja a honvédségi repülőgép-beszerzések költségeit – ám a Honvédelmi Minisztérium az egyik cégének mérlegében furcsa számokat találtunk.

Nem baj, hogy egy felesleges, néhány tízmilliót érő rendszert vett ötmilliárdért az MVM, elsikálták a dolgot

Fónagy János miniszterhelyettes nem cáfolja, hogy az állami MVM ötmilliárdért megvett rendszere jó ha pár tízmilliót ér, de az szerinte akár hasznos is lehet, így nem jelentenek fel senkit. Az MVM érintett exvezére máris kapott 1,1 milliárd közpénzt, hogy Japánban üzleti lehtőségeket keressen hazai kkv-knak.
Találatok: [277]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>