K-Monitor Adatbázis

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.

Az egy magántőkealapon keresztül az Origo volt tulajdonosához köthető Uncia Alpha Kft. a négy évvel ezelőtti alapítása óta egyfolytában veszteséges. Még szerencse, hogy Száraz István egyéb érdekeltségei, ha szerény mértékben is, de profitot termeltek, amiből aztán szépen vett ki osztalékot a gazda.

Fidesz-közeli cégek sora telepedett meg a Hegyvidék Bevásárlóközpontban, ahol fel szokott tűnni Gansperger Gyula is, a Városháza-gate egyik főszereplője.

Nehéz átlátni, mi történik a tulajdonosaikat elrejtő magántőkealapokkal.

Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói, az állami hirdetések kedvezményezettjei pedig ma már egytől-egyig kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.

1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.

Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.

Összeszedtünk néhány olyan kormányzati intézkedést, amelyek következtében Magyarországon ma egyre kevesebb a független médiaműhely, és ami miatt ma jóval nehezebb az újságírók munkavégzése, mint egy nyugati demokráciában, vagy mint a rendszerváltás óta bármikor.