K-Monitor Adatbázis

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.

Közben az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is megállapodott az oroszokkal.

2018-ban kezdik el építeni a paksi atomerőmű új blokkjait - ezt is tartalmazzák a kedden megkötött szerződések. A dokumentumokat nem hozzák nyilvánosságra. Ezt azonban az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt sem tudja elfogadni és a szerződések nyilvánosságát követelik. Az MSZP szerint a szerződések törvénytelenek, a DK pedig biztos benne, hogy ismét a miniszterelnök körüli cégek járnak jól a beruházással. A szerződésekről a nemzetközi lapok is beszámoltak.

Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást.

Aszódi Attila kormánybiztos nem úgy gondolta, hogy az oroszoké, bár szavaiból logikusan adódott ez a következtetés is.

Benyújtotta a kormány a legújabb Paks-törvényt. Ez az egyik legfontosabb jogszabály, amely a Parlament elé kerül az atomerőművel kapcsolatban, és az átláthatóság szempontjából nem túl biztató.

Ha magas korrupcióval valósul meg a paksi bővítés, annak akár az állampolgárokat is veszélyeztető biztonsági kockázatai is lehetnek – állítja a Corruption Research Center Budapest frissen publikált tanulmánya. A szervezet alapítója elmagyarázta, hogy miért.