K-Monitor Adatbázis

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.

Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést.

Az állami energiacég első féléves beszámolója szerint a korábban megkötött ügyletek miatt az áramot és a földgázt is drágábban vette, hiába estek estek időközben az árak. De sebaj, az állam kisegítette az MVM-et: „rezsivédelemre” 721 milliárd forint támogatást kapott 2023 első félévében. A rendszerhasználati díj drágulásán 128 milliárdot keresett a cég, és 108 milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosának, vagyis az államnak.

Közzétette szerződéseinek listáját a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. Ebből kiderült, hogy minden egyes megbízásuk a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula cégeinél landolt. A Rogán féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) adatszolgáltatásából pedig azt tudhattuk meg, hogy az ügynökség ezért a munkáért 723 millió forintot kapott a Hivataltól. Legalábbis az NKOH ennyit utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”.

Felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat, így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején – ez derült ki a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatokból. Az Átlátszó most közadatigénylésben kérte a szerződést, amire az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. De segítettünk, hogy megtalálják.

Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

Háromszorosra nőtt földgáz-árbevétel, eladott párnagáz, kétszeresére ugró villamosenergia-kereskedelem és elképesztően nagy számok – így néz ki az MVM Zrt. 2022-es beszámolója. Az is kiderül belőle, hogy mennyivel nőtt az állami óriás megsegítése a megugró energiaköltségek miatt: az MVM a könyvelése szerint családonként 140 ezer forintnak megfelelő támogatást kapott az államtól, vagyis az adófizetőktől.