K-Monitor Adatbázis

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.

December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik.

A Tungsram Operations Kft.-től 2021 májusában megrendelt tanulmány azt vizsgálja, hol és milyen feltételekkel lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon. A Miniszterelnökség és a Tungsram között létrejött, és az Átlátszóhoz eljutott szerződés szerint a tanulmánynak 2021 júniusában el kellett készülnie. A Miniszterelnökség köteles lett volna odaadni a közpénzből készíttetett dokumentumot, hiszen a jogszabályok értelmében az közérdekűnek minősül. De nem így tett, ezért bepereltük, mert nagyon szeretnénk megismerni a tanulmány következtetéseit.

Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.

Tovább profitál a Paks II. projektből a kormány holdudvara: Orbán Viktor gyermekkori barátjának cége most egy nettó 3,4 milliárdos beruházás kivitelezését nyerte el az új atomerőmű-blokk kapcsán. A Mészáros és Mészáros Kft. Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cégével, a WHB-vel közösen húzhat fel egy portát. A közbeszerzés gyorsított és tárgyalásos volt.

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük.

Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne.

Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.

A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2019. augusztus végén írt ki közbeszerzést az Erőmű Beruházási Központ építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére, valamint megvalósítására. Az ajánlattételi határidő szeptember vége volt, de az eredmény csak most lett nyilvános: az állami cég tárgyalásos eljárás keretében a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-t (WHB) hirdette ki nyertesként.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője évek óta harcos ellenzője a paksi atomerőmű-bővítésnek. Ő a téma egyik legfelkészültebb ellenzéki politikusa, 2014 óta folyamatosan monitorozza a történteket. Korábban számtalan érvet sorakoztatott fel a projekt ellen, de az illetékesek közül senki nem figyelt oda rá. A kormány viszont most láthatóan bajban van: elment többszáz milliárd forint, miközben eddig egy kapavágás sem történt, ráadásul még az engedélyeztetés sem indult meg, ugyanakkor lecserélték a bővítésért felelős egyik államtitkárt, a szakembert a csapatban. Jávor Benedek szerint a problémák gyökere éppen azokra az okokra vezethető vissza, amelyekről korábban beszélt. Interjúnk a képviselővel.