K-Monitor Adatbázis

Vitatott képességű német lovak kölcsönzése és vásárlása, rokonok előnyhöz juttatása, közpénz mivoltát „elveszítő” közpénz, átláthatatlanság. Nagyjából ez jellemezte a Csekonics-lovaspogramot, amelyről tavasszal írtunk először. A program egyik fő célját, hogy a díjugratók kijussanak a párizsi olimpiára, nem érte el, a lovasok lemorzsolódtak vagy saját lovakkal indultak inkább. Hogy lássuk, pontosan mire fordították a milliárdokat, adatpert indítottunk, amelyet jogerősen meg is nyertünk. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő pedig Polt Péternél érdeklődött a programról, aki a NAV-hoz továbbította az ügyet.

Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.

Júliusban írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Augusztus végén új eljárást indítottak, de ugyanolyan feltételekkel. Ez már az Integritás Hatóságnak is szemet szúrt, és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak jogorvoslatért. Ezt azonban a Döntőbizottság most jogosultság hiányában megszüntette. Az ügy érdekessége, hogy a megszüntetésről szóló határozatban Dr. Kertész József Tamás ügyvéd és Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (faksz) neve is felbukkan. Előbbi Mészáros Lőrinc, utóbbi az Elios-ügy miatt lett ismert.

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.

Egy nyári törvénymódosítás értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken végezhetnek majd CT- és MR-vizsgálatokat az egészségbiztosítás terhére. Az elégtelen kórházi kapacitás miatt ugyanis jelenleg több magánszolgáltató is részt vesz a TB-alapú ellátásban, de nekik nem fog fizetni az állam a jövőben, hanem saját erőből kívánja megoldani a feladatot. A szakemberek attól tartanak, hogy emiatt tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, és csak azok jutnak el majd időben CT-re és MR-re, akik ki tudják fizetni magánellátásban a vizsgálatok több tízezer forintos árát. A kormány szerint sok pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből.

Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.

Katargate, Paradise-iratok, költségtérítés-csalások – az Európai Unió intézményrendszere a maga hatalmas összetettségével nem mentes a korrupciótól. A Follow the Money (FtM) hollandiai székhelyű civil oknyomozó szervezet most induló kutatása az EP-képviselők gyanús ügyeinek jár utána. Az „EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project)” keretében számos uniós ország oknyomozó újságírói, köztük az Átlátszó munkatársai gyűjtik össze az EP-képviselők már ismertté vált és eddig ismeretlen kihágásait.

Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést.

Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.

Az állami energiacég első féléves beszámolója szerint a korábban megkötött ügyletek miatt az áramot és a földgázt is drágábban vette, hiába estek estek időközben az árak. De sebaj, az állam kisegítette az MVM-et: „rezsivédelemre” 721 milliárd forint támogatást kapott 2023 első félévében. A rendszerhasználati díj drágulásán 128 milliárdot keresett a cég, és 108 milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosának, vagyis az államnak.