K-Monitor Adatbázis

Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá.

Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.

Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal egy állami bank, egy budapesti kerület és egy önkormányzati cég akadt fenn a rostán. Szeptemberi szúrópróbánk.

Július 6-án írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett. Augusztus végén azonban az Átlátszó közbeszerzési szakértője kiszúrta, hogy a tendert ismét kiírták, méghozzá ugyanolyan feltételekkel. Úgy tűnik azonban, nem csak mi tartjuk problémásnak az eljárást: az Integritás Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért.

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

Egy sportrendezvénynek köszönheti a Miskolci Egyetem, hogy 20,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott többek között két kollégium és az egyetemi étterem épületének felújítására. A munkálatokhoz szükséges egyik közbeszerzési eljárás le is zajlott, a kollégiumok kivitelezőjét a napokban jelentették be. A nyertes egy miskolci trafiktulajdonos építőipari cége, amely olyan nagyágyúknál tudott olcsóbb lenni, mint a Mészáros család FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je, vagy Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft.

Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

Az erdélyi magyarsággal kapcsolatos csörtéken túl a romániai szélsőséges AUR, valamint a Fidesz, legkevesebb öt, egymásnak megfelelő dezinformációs narratívát használ. Ezek a narratívák megfelelnek a Kreml propagandájának. Az öt közös narratívát a két párt nyilvános kommunikációjának 7 hónapig tartó megfigyelése alatt azonosítottunk be. Ezen narratívák közül négy az ukrajnai háborúval, valamint a háború következményeivel kapcsolatos. A narratívák célja Ukrajna hiteltelenítése, valamint a Kijevnek nyújtott uniós és NATO segítség megkérdőjelezése. Ezek a narratívák kiegészítik azokat a már régebb óta jelen levő témákat, melyek a magyarországi, valamint a romániai közvéleményt Brüsszel ellen hangolják. A Riseproject.ro és az Átlátszó Erdély cikke.