K-Monitor Adatbázis

Hajdúböszörmény közvilágítását 2015-ben 349 millió forintért korszerűsítette az Elios Zrt. és a SAG Hungária Kft. alkotta konzorcium, ezért a város is érintett az Európai Unió csalás elleni hivatalának vizsgálatában. Az önkormányzattól azonban hiába kértük ki az OLAF-tól kapott levelet a feltárt furcsaságokról, Mórahalommal ellentétben nem adták ki azt.

2011-2012-ben fedezte fel a média az akkor már évek óta működő Eliost, amit a 2013-as Orbán-Tiborcz lagziig legtöbbször Simicska-cégként emlegetett a magyar sajtó kormánykritikus része is. A kormánybarát média számára pedig nem is létezett egészen az OLAF-vizsgálat 2015-ös megkezdéséig, majd az eredmény minapi kiszivárgásáig. Összeállításunkból az is kiderül, hogy Mészáros Lőrinc bevásárlása előtt sem volt olyan független és harcos a megyei sajtó, ahogyan most emlékezni szeretnénk rá. Elios-ügyben a regionális és a helyi média az „épül-szépül városunk közvilágítása” típusú hírszolgáltatást tolta csaknem egy évtizeden át.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

Komoly csalódást okozott a múlt hét azoknak, akik kedvelik a Miniszterelnökséget vezető miniszter diktálta tempót, amikor csak úgy röpködnek az uniós százmilliárdok. A múlt hét mindössze 115 pályázati döntést, értékben 6,6 milliárdot hozott. De nem kell aggódni, még nem értünk a forrásallokációs rally végére, nem a kiosztható pénz fogyott el, talán csak a pályázati értékelők és más közreműködők motivációja mérséklődött.

A pénteki nap bombahíre, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal súlyos szabálytalanságokat állapított meg az Elios Zrt., Tiborcz István azóta eladott cégének közvilágításos projektjei kapcsán. A Hivatalt a két éves vizsgálat eredményei arra indították, hogy a magyar hatóságoknak jogi lépések megtételét, az Európai Bizottságnak pedig 40 millió euró, azaz 12 milliárd forint visszafizettetését javasolta. Röviden áttekintjük a miniszterelnöki vő cégének pályáívét, és megnézzük, jól jártak-e azok a városok, amelyek Tiborcz érdekeltségére bízták az energiatakarékossági befektetéseiket.

A közbeszerzési dokumentumok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017 végéig összesen 476 milliárd forint értékű tendert nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint európai uniós forrás volt. Közben Orbán Viktor folyamatosan az EU ellen kampányolt, és többször nyilatkozta, hogy nem az uniós támogatások pörgetik a magyar gazdaságot.

Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. Második helyen a ZÁÉV végzett 430 milliárddal, harmadik a WHB lett 342,5 milliárddal. A Mészáros-család cégei negyedik helyen zárták 2017-et 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás.

Túl olcsón szállítottak volna élelmiszert a rászorulóknak: „aránytalanul alacsony ár” miatt zártak ki két pályázót az emberminisztérium Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága közbeszerzéséről. A 13,7 milliárd forintos keretösszegű megrendelés nyertesei udvari beszállítónak tűnnek az uniós forrású, rászorulókat támogató programban – derítette ki Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő.

Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut.