K-Monitor Adatbázis

Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mai közleménye szerint négy magyarországi hulladékkezelési projekt esetében nem a célnak és a szabályoknak megfelelően használták fel az uniós pénzeket, amelyeket a hulladékkezelés hatékonyságának a javítása és környezetbarát üzemeltetése céljából kaptak. Ezt a célt ráadásul nem is feltétlenül érték el a hulladékkezelők, ugyanis számos alkalommal ütött ki tűz ezeken a telephelyeken, amelyek veszélyes anyagok kibocsátását, súlyos légszennyezést és elviselhetetlen bűzhatást okoztak.

Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben.

A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.

A külső kapuk után a belső ajtókat is fejlesztik a közmédia Kunigunda úti épületében. A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derült ki, hogy számos ajtó csak kártyával lesz nyitható, így akár az is ellenőrizhető, hogy ki, mikor és merre jár a létesítményben. Az MTVA mostanában sokat költ biztonsági és ellenőrzési beruházásokra: nemrég a külső kapukat cserélték le közel nettó félmilliárd forintért, majd aktivitást mérő alkalmazás kifejlesztésére kötöttek szerződést, hogy „megőrizzék a dolgozók produktivitását”.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg, hogy mi a helyzet a fertőrákosi beruházással. Csepreghy Nándor, az Építési Minisztérium miniszterhelyettese válaszában azt közölte, hogy a projekt folytatásáról a „költségvetési helyzet normalizálódását követően” születhet döntés. Csepreghy válasza szerint a területet jelenleg a kivitelező, vagyis Mészáros Lőrinc egyik cége őrzi, ami várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről. Utána a minisztérium fog gondoskodni az őrzésről.

A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.

Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik.

Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról. A közel 200 milliós medve és a bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta volna el, így azt meg kellett erősíteni. A közbeszerzési értesítő szerint a blamák miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek. Az MNB-Ingatlan Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csúszás miatt 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének. A hibák javítását és a szobrok parkoltatását az adófizetők állták.