K-Monitor Adatbázis

Furcsa hír jelent meg az azeri állami hírügynökség internetes oldalán a nyár közepén: Magyarország és Azerbajdzsán kölcsönösen kereskedőházat nyit egymás területén. A hír azért különös, mert Magyarországnak 2012 óta van kereskedőháza Bakuban, amit a kormány a 24.hu értesülései szerint a többi kereskedőházzal együtt épp bezárni készül. Amikor megpróbáltuk kideríteni, mi folyik itt, belebotlottunk az azeri kereskedőház vezetőjének önéletrajzába, amiből kiderült: a magyar kormányt nem mindig zavarja, ha valakinek CEU-diplomája van, illetve a mostanában hevesen átkozott Soros-féle Nyílt Társadalom Intézetnél is dolgozott.

A Lánchíd közelében fekvő épületre tavaly decemberben szerzett az állam elővásárlási jogot, és idén meg is vásárolta. A vételár körülbelül 2,5 milliárd forint volt, de pontos összeg nem ismert. Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint az adásvételben egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Répássy Róbert ügyvédi irodája is segített az államnak. Érdekesség, hogy az erről szóló szerződés kelte ugyanaz a nap, amikor az állam már meg is vette az ingatlant.

Úgy választották meg tavaly az év fiatal vállalkozójának Suppan Mártont, hogy egy hozzá köthető cég tulajdonosai ellen piacfelügyeleti eljárások során súlyos büntetéseket rótt ki, sőt feljelentést is tett a Magyar Nemzeti Bank. A rendőrség jelentős kárt okozó csalás miatt nyomoz az ügyben. Eközben Suppan új vállalkozásai közben egymás után nyerik el az állami megbízásokat, például a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Villamos Műveknél is.

Az elmúlt két évben a nagyok árnyékában rohamos növekedésnek indult egy kis cég is a kormányzati reklámköltések piacán. A 2015 végén bejegyzett Magno Studio Kft. 2016-ban 2,5 milliárd, tavaly pedig 7,2 milliárd forint árbevételt ért el. Idén 3,8 milliárd forint landolt a cégnél a választás előtti kormánykampányokból, pedig még honlappal sem büszkélkedhet.

Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

Tőkét von ki Andy Vajna a belvárosi ingatlantulajdonos Bár-Co. Kft.-ből. A cég perben állt a Mahart-székházban szintén résztulajdonos Apáczai 2005 Kft.-vel, ami 2016 óta Tiborcz István és Szivek Norbert érdekeltsége. Úgy fest, velük végül sikerült megállapodni.

Fél éves késéssel, a minap tette közzé az orosz érdekeltségű Dunaferr központi cége a 2016-os mérlegét. Van miért aggódni, a könyvvizsgáló szerint például „lényeges bizonytalanság áll fenn”. Időközben a tulajdonos oligarchát letartóztatták Nizzában, ha egyáltalán ő a tulajdonos.

Az EP képviselő és a tényfeltáró portál összehangoltan lép fel az azerbajdzsáni pénzmosoda ügyének teljes felderítése érdekében, és azért, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.

A Thyssen-Bornemiszák vagyonát kezelte Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövete, az Orbán-család bizalmasa, Nagy István. Akkor is, amikor tiszteletbeli konzulként képviselte Magyarországot Svájcban. Egyebek mellett ez derült ki a Direkt36 cikkéből, ami a Panama-papírokhoz hasonló újabb offshore-szivárogtatás feldolgozásán alapul.