K-Monitor Adatbázis

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.

Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak.

Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn.

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki mintegy 45 millió forint uniós támogatást nyúlt le tíz éve, három társa pedig 150 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjedő pénzbüntetéssel megúszta a költségvetési csalást. A férfi és társai 2008-as pályázatukban kutyák rehabilitációját segítő, és az életminőségük javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztését ígérték. Az ügyben az OLAF élt jelzéssel a magyar ügyészség felé 2013-ban.

Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben. Tiborcz István nyugodtan alhat, de az ügy több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar nyomozás eredményétől függetlenül ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizettetéséhez.

Az új OLAF-botrányban, a K+F kifizetéseket érintő 9 milliárdos buktában emlegetett Infokom-Innovátor Nkft. kreatív vezetőjeként dolgozik az esztergomi fideszes polgármester fia. Borz Gergely és édesanyja, Romanek Etelka is jó viszonyt ápolnak Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel. Az Infokom-Innovátor pedig a szintén esztergomi MOL-vezérhez, Hernádi Zsolthoz kötődik.

Rogán Antal feltalálótársa, akinek cége ellen az OLAF nyomoz, a határvédő kerítésbiznisz fideszes haszonélvezője, a NER üzletelő utazó diplomatája – mások mellett ők álltak össze hogy új ingatlancéget futtassanak Budapesten.