K-Monitor Adatbázis

Múlt csütörtökön tartotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kontra Átlátszó-per második tárgyalási napját. A per tárgyát képező cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin főigazgató de facto leállított egy áfacsaló hálózat felderítésére irányuló vizsgálatot, ezzel a vizsgálat ellehetetlenült. Holott az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiányt hátrahagyva fantomizálódtak, illetve csődbe mentek. A NAV egymillió forintot követel jóhírneve megsértése miatt. Tanúként idéztettük az érintett ellenőrzési terület két korábbi vezetőjét és magát a sértett főigazgatót – ő azonban nem jelent meg.

A NAV által a kitiltási ügy nyomán indított perek kiváló alkalmat jelentenek, hogy az érdeklődő publikum némi betekintést kapjon az adóhatóság működésébe. A NAV ellenőrzési főosztályának vezetője, Dávida Marianna személyiségjogi pert indított a Népszava és a Népszabadság kiadója ellen – a két újság azt állította, Dávida szerepel az Egyesült Államokból kitiltottak listáján. A per első tárgyalási napján ott volt az Átlátszó stábja is.

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok azt mutatják, igen változatosak azok az indokok, amelyek alapján az adóhatóság egyes vezetői megakadályoztak kapcsolódó vizsgálatokat. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató, Somos Katalin túllépte-e hatáskörét akkor, amikor a NAV elnöke helyett személyesen döntött bizonyos vizsgálatok megtagadásáról. De hogy egy főosztályvezető döntsön a NAV elnöke helyett, az önmagában is rámutat a kiemelt adózókkal és ügyekkel foglalkozó főigazgatóságon meghonosodott sajátos viszonyokra. Márpedig, mint látni fogjuk, a KÜIG felszámolása körüli időkben szinte napi gyakorlattá vált, hogy az elnök helyett egy főosztályvezető döntött egyes vizsgálatokról.

Szerettük volna megtudni és közreadni a NAV felsővezetőinek véleményét a hálózatos áfa-csalások ügye körül sokasodó kérdésekkel kapcsolatban. Annak rendje-módja szerint ez irányú interjúkéréssel fordultunk a NAV sajtóosztályához, amit aztán annak rendje-módja szerint el is utasítottak. Pedig mi nem is vizsgálóbizottságot akartunk, csak teret adni az érintettek álláspontjának, hogy ne tűnhessen egyoldalúnak a cikksorozatunk.

Újabb, az Átlátszó birtokába került dokumentum bizonyítja, hogy Somos Katalin, a KÜIG-et irányító főigazgató személyesen hozott olyan döntést, amelynek következtében nem sikerült felderíteni egy „cukros” céghálózatot, amelynek egyik tagja egy évek óta számlagyárként működő társaság volt.

Korábban N. úr néven emlegetett forrásunk, azaz dr. Vancsura István, a NAV volt főosztályvezetője a nyilvánosság elé állt – ma Horváth Andrással közösen tartott közös sajtótájékoztatóján ismertette azokat a szervezeten belüli vezetői lépéseket és intézkedéseket, amelyek végül a távozásához vezettek. Vancsura 2011. nyarán hagyta el az adóhivatalt, miután ő és közvetlen felettesei hiába próbálták megakadályozni a központosított ellenőrzési rendszer, illetve a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának szétverését.

Az Átlátszón minap közzétett dokumentum egyértelművé tette, hogy az illetékes főigazgató megtagadott áfa-csalások felderítésére irányuló vizsgálatokat. Névtelenséget kérő informátoraink szerint az egyes vizsgálatok blokkolásán túl Somos Katalin számos egyéb intézkedése súlyosan gyengítette az áfa-csalások elleni harcra létrehozott szervezetet, a KÜIG-et is. Most egy olyan dokumentumot adunk közre, amelyből kiderül: a Nemzetgazdasági Minisztérium a KÜIG tavalyi megszüntetésével épp az ellenkezőjét tette annak, mint amit a területen dolgozó vezetők az áfa-csalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében javasoltak.

Az Átlátszó birtokába került újabb dokumentumok nemcsak azt bizonyítják, hogy a NAV egyes vezetői állítottak le vizsgálatokat, hanem egész konkrétan azt is, hogy a kiemelt ügyekért és adózókért felelős főigazgató ténylegesen megakadályozta egyes áfa-csalás gyanús ügyekben a felderítést. A tavaly megszüntetett, eredetileg többek között épp a hálózatos áfa-csalások felderítésére létrehozott KÜIG revizorai 2010-ben például egy cukor-importőr kapcsolatain keresztül próbálták több millió kiló cukor útját felderíteni. Somos Katalin, a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató azonban megtagadta a láncolat feltárásához szükséges ún. kapcsolódó vizsgálat lefolytatására az engedélyt.

A bűnügyi elnökhelyettes nyilatkozata óta már a NAV vezetői sem vitatják, hogy legalább évi ezer milliárd forintról van szó – vagyis évente minimum két négyes metró ára tűnik el az áfacsalás révén. Az adóhatósági hierarchia csúcsán azonban a botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.