K-Monitor Adatbázis

A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) évek óta rengeteg közpénzt kap, azonban sem a hírekben, sem a szövetség honlapján nem szerepelt az általa rendezett 2022-es Európa-Bajnokság ára. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy közel bruttó 2 milliárd forint közpénzt adott az állam az eseményre. Az összeg nagy részét kommunikációra és rendezvényszervezésre tüntették fel, a nyertes cégek mögött pedig a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A 2013-as vb-re anno 330 millió forint közpénzzel is megelégedett az MBSZ, amit Németh Szilárd fideszes politikus vezet 2015 óta.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei.

Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a legmagasabb, 10 millió feletti adományoknak ezúttal is mintegy felét a kormánypártokhoz kötődő csoportok kapták. Ráadásul több kormányközeli egyesület már másodszor szerepel a támogatottak listáján.

535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”.

Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek értelmében 2022–2025 között több fejlesztést is végrehajtanának az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) összesen bruttó 7,35 milliárd forintból. A módosítások egyik oka, hogy a kormány hozzájuthasson a Helyreállítási Alapban lévő rengeteg európai uniós pénzhez, amiből a magyar kormánynak még nem adott az EU egy fillért sem, mert aggódik a korrupciós kockázatok miatt.

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

A NER új üstökösének tartott Balázs Attila építőipari cége, az állami megrendelésekben bővelkedő Bayer Construct Zrt. lecserélte két évvel ezelőtt vásárolt privát jetjét. Az új szerzemény, mely a HA-JEQ lajstromjelzéssel szerepel a magyarországi nyilvántartásban, egy 2009-es EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 típusú légijármű.

Miután közadatigénylésben érdeklődtünk a tavaly augusztus óta kiosztott támogatások listája után, azok felkerültek a Szerencsejáték Service Nonprofit Zrt. (SZNP) honlapjára. A táblázatokban szerepel a győri önkormányzat, a vadászati kiállítást szervező állami cég, Fidesz-közeli alapítvány, Illényi Katica hegedűművész vállalkozása és a Szijjártó Péter testvéréhez köthető kamionos cég is. Bár az Országos Mentőszolgálat is kapott pénzt az SZNP-től, de csak negyedannyit, mint a vadászati kiállítás szervezője, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig még a mentőknél is kevesebbet.