K-Monitor Adatbázis

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.

Találtunk egy táblázatot, ami a tavaly megrendezett vadászati kiállítás vidéki költségeit tartalmazza. A dokumentumból kiderül, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot. Közel 300 millió forint jutott egy vidéki vadászkönyvkiadónak, ami Semjén Zsolt vadászatról szóló, filozofálós könyvét is kiadta. 200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket. Milliárdos összeg ment el a kísérőrendezvényekre, és a vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költöttek. Egy vadászni szerető vállalkozó „férfibarlangjából” lett a vadászati kiállítás egyik fontos vidéki helyszíne. Ő 400 millió forint közpénzt kapott arra, hogy a felesége nevén lévő, közpénzből felújított hotelben kiállítsa a trófeáit.

A Direkt 36 tavaly megírta, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetője, Antall Péter nagyon magas fizetést kap, és rengeteg külföldi utazást tesz kollégáival. A Miniszterelnökség a cikk után vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, mire és hogyan költötte az AJTK a kapott állami támogatást. Az átvilágítás után megszüntették a szervezet közpénzes támogatását, de a jelentést hiába kértük ki a Miniszterelnökségtől: 45 nap hosszabbítás után megtagadták a kiadását.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP), az állami lottócég támogatásokat osztó leányvállalata júliusban 40 millió forintot adott a kormánykedvenc CÖF alapítványának. Közadatigénylésben kértük ki a támogatással kapcsolatos iratokat, de csak a szerződést küldték meg, és abból is kitakarták, hogy milyen feladatokat csinál a CÖKA a közpénzért cserében, mert azok „meg nem ismerhető adatok”.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.

Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.

Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.

A kormány többmilliárdos munkahelyteremtési támogatást fizetett, de 2018 óta csak csökken a munkavállalói létszám a makói Continental gumigyárban. Az Opten adatait és a 2016-os szerződést összevetve már tavaly sem volt meg az elvárt létszám, ezért elvileg akár egymilliárd forint is lehet a bírság. Ez azonban a még megmaradt munkásoknak fájhat leginkább.