language

Lapok:

atlatszo.hu highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

atlatszo.hu

2011-ben alapított, független oknyomozó online-újság, mely a közélet tisztaságáért és közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságáért küzd. Kiadója az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft, melynek ügyvezetője Bodoky Tamás. Munkájukat közadakozásból finanszírozzák, magánszemélyektől várnak adományokat függetlenségük megtartása érdekében. Alapítványuk az ÁtlátszóNet alapítvány.

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [40]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>

Védett tőzegláp mellé épül Fót mutyicsarnoka

Csaknem egymilliárd forintos beruházásban épülhet meg Fót új sportcsarnoka, amennyiben sikeres lesz a projekt TAO-pályázata. Kis szépséghiba, hogy a legutolsó tervek szerint a 251 milliós önrészt álló és az ingatlant biztosító település csak tanítási időben kora délutánig, illetve évente még mindössze 10 napon használhatná az épületet. Az ingatlan, amire építkezni terveznek, törvény alapján védett láp szomszédságában terül el.

Máris megváltozott a biatorbágyi jégcsarnok látványterve

A javarészt TAO-támogatásból épülő másfél milliárd forintos biatorbágyi jégcsarnok támogatásáról tavaly döntött a helyi önkormányzat, amely most jövőre halasztotta a 2017-re ígért 285 millió forint támogatást. Az épület látványterve is teljesen megváltozott.

Másfél milliárdos jégcsarnok épül Biatorbágyon TAO-pénzből

A beruházás nagy részét TAO-pénzből fizeti a negyedosztályú hokicsapat, az önkormányzat pedig 300 millió forintot ad bele. A testületi jegyzőkönyvek szerint a Magyar Jégkorong Szövetség ötlete volt az egész, a Viadukt SE-nek pedig van kapcsolata olyan cégekkel, amik a szükséges 1 milliárd forintot “át fogják tudni vezettetni a NAV-on”. A képviselőtestület megszavazta a projektet, pedig tudták, hogy valószínűleg veszteséges lesz, ráadásul a biatorbágyi iskolások és óvodások egy része konténerekben tölti a napjait.

A semmiért lobbiztat Fót önkormányzata az exállamtitkárral

Gyurcsányista államtitkárral lobbiztat műfüves sportpályáért a fideszes vezetésű Fót a Magyar Labdarúgó Szövetségnél. A most tervezett már a második ilyen szerződés lenne Elbert Gábor cégével. Az MLSZ-nél arról tájékoztatták az Átlátszót: teljesen fölösleges úgy a lobbi, mint a projektmenedzsment, a pályázatok ugyanis „csaknem 100 száz százalékban” nyernek és mindent az MLSZ csinál, a pályázók kész pályát kapnak.

6,6 millió forintot kér nyilvános adatokért a szolnoki vízmű

Azt írják, hogy amennyiben az Átlátszó vállalja a két új dolgozó alkalmazásának havi 741 ezer forintos költségét, akkor december 31-ig teljesítik az adatszolgáltatást. Ez április hónaptól számolva 6.669.000 forintot, azaz több mint 6 és fél millió forintot jelent az egyébként mindenki számára nyilvános adatokért.

Százmilliókat szórt ki sportegyesületeknek a fejlesztési minisztérium

Több száz millió forintot kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Fradi, a Vasas, az Újpest és a Mezőkövesd is, a vizes vb és az olimpiai pályázat miatt pedig milliárdos támogatásokat szórt ki a minisztérium. Rókusfalvi Pál műsorvezető és borász, a felcsúti kisvasút nagy pártolója három cégén keresztül összesen mintegy 75 millió forinthoz jutott az etyeki piknik megrendezéséhez.

Kastélyok, villák, székházak – így gyarapodott a miniszterelnöki vő környezete az elmúlt évben

Mióta Orbán Viktor veje, Tiborcz István otthagyta a közvilágítás-bizniszt a rossz sajtója miatt, egyre-másra jelennek meg hírek az érdekeltségi körébe tartozónak vélt cégek ingatlanvásárlásairól. Olyan üzletekről is, amelyeknél az adásvételhez nevét adó személy feltehetően csak arra szerződött, hogy a valódi tulajdonosok a háttérben maradhassanak. Történik mindez éppen akkor, amikor uniós milliárdok állnak rendelkezésre a kastélyprogramra, és egy új törvény jelentős adókedvezményt is bevezetetett a műemlékek felújítására. Összesítjük a miniszterelnöki vőhöz köthető ingatlanvásárlásokat.

Kormányzati érdek, hogy ne tudjuk meg, ki és mire kapott adókedvezményt

A törvényjavaslat “mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű jégcsarnok épül a XXII. kerületben

Több mint két év után végre rendeződni látszik két budafok-tétényi ingatlan sorsa: a jelek szerint az egyiken jégcsarnok, a másikon egy református gimnázium lesz. Bár utóbbi még nem biztos, mert a helyi egyházközség ugyan már tavaly megvette, de még mindig nem fizette ki az önkormányzatnak a Rákóczi utcai telket. A jégcsarnoképítést viszont már kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány.

L. Simon László segítségével szerzett műemléki pincét, és már túl is adna rajta

27 millió forintért vette két éve, most 44 millió forintért adna túl a velencei Vörösmarty-pincén egy magáncég, amelynek érdekében L. Simon László még államtitkárként lobbizott a velencei polgármesternél.
Találatok: [40]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>