Kulcsszavak: |
Mészáros Lőrincék nagy pénzt toltak be autópálya-koncessziós cégeikbe
A pályagondozáshoz és -építéshez kell a tőkeemelés, de a sokszorosát kapják majd az államtól 35 éven át.
A kopóréteg alatt. Koncesszióban szinte a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózat
A frissen életbe lépett, 35 évre szóló autópálya-koncesszióról azt lehet biztosan tudni, hogy szinte semmit nem tudni róla. Annyit azért igen, hogy ez 2023-ban már 229 milliárd forintba fog kerülni az országnak.
Autópálya-koncesszió 35 évre
Bíró Marcell
Mészáros Lőrinc
Szíjj László
AKA Zrt.
Duna Aszfalt Zrt.
Közgép Zrt.
M6 Duna Autópálya Konzorcium (M6DA)
Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.
MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.
Mészáros és Mészáros Kft.
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
Themis Magántőkealap
autópálya
klientúra
koncesszió
PPP
útépítés
Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán
A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Jó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályát
Másodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon
Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál PPP-szerződések helyett inkább hitelt vesznek fel.
Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik
A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.
Domokos: a jegybank kontroll nélkül gazdálkodott a tartalékkal
A 2008-2009-es válságkezelés, az IMF-EU hitel lehívása alapvetően meghatározza a mostani adósságkezelést, a finanszírozás jelenleg egy zárt pályán mozog, szűk a mozgásterünk - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék államadósságról szóló jelentésének ismertetésekor. Az ÁSZ elnöke szerint mérhetetlen magasságba nőttek a jegybank devizatartalékai a 2008-as IMF-hitel lehívása következtében. Akkoriban a kormány pedig engedte, hogy az MNB-be menjenek a pénzek, és nem az adósság törlesztésére fordították ezeket a forrásokat.
Százmilliós "nagyítókat" használ a kormány, eddig hiába
260 millióért kötött szerződést ügyvédi irodákkal, tanácsadó cégekkel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előző kormányok által kötött, a tárca szerint előnytelen megállapodások kivizsgálására. Ám a gyanúsnak tartott mintegy száz PPP-szerződést mégsem tárgyalták még újra. A NFM szerint a PPP-projektek lezárására és kiváltására csak papíron biztosított pénzt a kormány, amit végül nem kaptak meg a gazdasági tárcától, az átvilágítást végző ügyvédek többségét viszont kifizették.
ÁSZ: rengeteg szabálytalanság az autópálya-építéseken
Az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének megfelelően elvégezte a 2009-2010-ben befejeződő autópálya beruházások és pénzügyi folyamatai ellenőrzését.