K-Monitor Adatbázis

„Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között” – indokolta a lépést Asztanában Szijjártó Péter külügyminiszter.

Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalkozása egy több évtizedes múltra visszatekintő, számos országban dolgozó török partnert szerzett a külügyminiszter közbenjárásával.

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Tovább erősíti kapcsolatait a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt.

Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.

Furcsa hír jelent meg az azeri állami hírügynökség internetes oldalán a nyár közepén: Magyarország és Azerbajdzsán kölcsönösen kereskedőházat nyit egymás területén. A hír azért különös, mert Magyarországnak 2012 óta van kereskedőháza Bakuban, amit a kormány a 24.hu értesülései szerint a többi kereskedőházzal együtt épp bezárni készül. Amikor megpróbáltuk kideríteni, mi folyik itt, belebotlottunk az azeri kereskedőház vezetőjének önéletrajzába, amiből kiderült: a magyar kormányt nem mindig zavarja, ha valakinek CEU-diplomája van, illetve a mostanában hevesen átkozott Soros-féle Nyílt Társadalom Intézetnél is dolgozott.

Az Európa Tanács parlamenti bizottságának (PACE) több tagjával szemben is “erős korrupciós gyanú” merült fel, illetve a testület több tagja is megsértette a szervezet etikai szabályait – derült ki egy vasárnap nyilvánosságra hozott jelentésből. Évek óta tartotta magát a pletyka, hogy Azerbajdzsán szavazatokat vásárol magának a testületben, de csak tavaly szeptemberben derült ki, hogy néhány volt képviselő milyen sok pénzt kapott Bakutól.

Hiába tett az Átlátszó, és mint az ügyészségtől kapott válaszból később kiderült, tőlünk függetlenül a Jobbik is feljelentést a Magyarországra érkező gyanús azeri dollármilliók miatt, nyomozás nem lesz, az ügyészség minden feljelentést elutasított. Az ellenzéki párt esetében ugyan hivatkozhatott arra az ügyészség, hogy pusztán sajtóhírekre alapozott a feljelentés, de mi bizonyítékokat – cégpapírokat és bankszámlakivonatokat – is csatoltunk a beadványunkhoz, amiket egyáltalán nem értékeltek.

Az azeri feketekassza lelepleződése sem tántorította el a magyar kormányt attól, hogy tovább közeledjen a bakui kormányhoz: Szijjártó Péter Bécsben, az EBESZ minisztertanácsi ülésén megállapodásokat írt alá azeri kollégájával.

Jávor Benedek az uniós bankhatósághoz, az Átlátszó az ügyészséghez fordul az azerbajdzsáni pénzmosási botrány, illetve az ügy magyar vonatkozásai miatt.